Tizenhat évesen

Tizenhat évesen,
hazahozott, intettem kedvesen,
lábam fel párosan és szökkenés,
vidám: Ez az!
Ő meg visszatolatott és azt mondta,
sosem látott még ilyen bájosat!

Aztán tizennyolc,
családi gondok, érettségi íz,
a végén fáradtság,
egy barát spanyolba hív.

Húsz,
tanácstalan,
túl Anglián és  Wales-i álmokon,
már mama házában lakom.
                                                                                                  
Huszonegy,
búcsú a háztól,
erdőben élek végre.

Huszonkettő,
lassan vége.

Huszonhárom
hozza áldott énemet,

huszonnégy
ringatja legszebbségemet.

Huszonhétig
semmi más, fiammal felfedezni járok.
Üzennek: Komoly vagy, túl komoly,
aztán

huszonkilenc,
magam változtatom.

Harmincig
meg sem állok,
szerelmet lopnának tőlem,
én inkább máshol koldulok,
aztán vissza minden,
már megint

tizenhat
vagyok.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.