Sírok
Sírok mint egy gyerek.
Leülök, hogy egyek,
de nem élvezem, csak érzem,
hogy dagadnak a belek.
Szemétre kerülnek a napok, hetek, évek.
Közben dolgozok, teszek, veszek, nem henyélek.
Mégsem vidáman élek, nem remélek, de élek.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
