(korfoglalat)

/balladai Czéknek/

a kontextus hétköznapi
megáll az üres színpadon
fölborzolja a tollait
a legutolsó alkalom

elszavalni az életét
vagy a darabot írni át
esetleg mégis félrelép
nem lenni hagy egy kis hibát

szárnyát szegi a pillanat
elsodorja a tapsvihar
szeméből férgek hullanak
ez volt hát ő a vén szivar






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: papíron, ceruzával, aztán a monitor.,