Hess!
I.
Bezárt a nyárikonyha!
- így sírnak lángos illaton nevelt legyek.
Időznek sparhelt zsírtócsáinál,
várva a tegnapi tekintetet,
mi felett vígan szálltak százszor,
de az meg sem moccant már.
Bezárt a nyárikonyha,
tegnap ott járt a halál.
II.
Túléltek téged pár napos legyek, kik
fátyolos tekintetedbe fésülködni jártak.
Az orrodra szálltak, hajadban másztak,
kihasználták a mozdulatlanságodat,
és én ma nem merek a konyhába menni,
szemtelen legyekben látni
kiszolgáltatottságodat.
III.
Eljött a nap,
amikor elmentél,
hogy halhatatlanná lehess.
Ülök a sparhelt melletti széken…
Hess!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
