Nem érdekeltek!



Végre tudatosultak bennem kudarcaim.
Már látom értelmét számos hibámnak.
Megfelelni nem tudok mindenkinek,
ez ügyben elúszott megannyi ötletem,
de megtanultam végre, hogy mozdulatlan,
hogyan kell nyelvet öltenem.
Az én vizsgámon, én vizsgáztatok.
Az én utamon csak én járhatok.
Az én kertemben finom az alma,
a kígyó tőlem jön zavarba.
Ura vagyok négyzetmétereimnek,
elmémnek parancsolója,
s, hogy ennek lesz-e alattvalója,
már nem számít, mert nem érdekeltek.
Ha rajtam nevettek, az sem lényeges,
hiszen ma tudatosult bennem,
hogy az a legrosszabb,  
amikor az ember önmagán nevet,
és tagadhatatlanul elsőbbséget élvezek
minden gondolatom felett.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.