hangok hangok
a szikla alól
a testhez a vízhez
kevés közük
gyűrődik a kő
hullámzik a föld
az erdőszáj
villámot beszél
átvágunk átvágunk
a sziklamondatokon
indakezünkbe
érzékek fúrják magukat
házak közé
képzeljük egymást
nem vagyunk szarvasok
a fával a kővel
egy vérből valók
az ibolyák
menekülnek lábnyomainkból
de körénk gyűlik
bekeretez minket
a növényi nyelv
