vannak
időzített másnapok, a leszakadó
függöny sodrásába tévedt molylepke, sápadt
tükröződés a szemközti ház ablakán, egy
arc a falak dőlését kitámasztó egyenesben, huzalok
az úttest mennyezetén, a sarki kocsma kiloccsanó
hangjai, eltévedt gyomorgörcs, szájon át
bekapott lélegzetvételnyi mosoly, zsibbadt
zene a járdaszélt felzabáló fűcsomóban,
ágak, száraz leveleken megkapaszkodott ágak,
száradó ágak külön, az ég és föld közé ékelt
száradásba mart életszünetek, álmatlan
hánykolódás, és akár a bányalovaknak:
lehorzsolt bőr a bordacsontok felett.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
