A világban
nagy-nagy rendetlenség van.
A költő két szót összerak,
s ha rímelnek a szavak,
elégedetten dörzsöli kezeit:
a rendetlenség csökkent egy picit.
De nem pihenhet. Sok a tennivalója,
míg az egész világot rímekbe rakja.
A világnak akkor sem lesz értelme,
de legalább több örömet lel benne
az emberi elme.
