Várni

Várom a napot
De mégsem.
Kínszenvedés e kétség ez.
Mit tegyek?
Féljek? Már félek!
Olyan kedves nekem!
Oly tiszta, s igaz
Őszinte ember!
Miért fáj ez enniyre?

Mint a kivert kóbor-kutya
Úgy tengek e létben
Sánta vagyok, s védtelen
Nincs ki szeressen.
Nem küzd az ember
De én akkor is reménykedem.
Mért van ez?
Mi lesz velem?
Csak lebegek!

Várom a csodát,
De ilyen nem létezik!
Nálam jobbat úgysem talál!
Nagy a csalódás!
Mint kukacok ette test,
Úgy érzem lelkemet!
Mit csak tipornak az emberek!

Görcsös e lét
Igazságtalan!
Csak boldogságot kérek
Tán sok ez?!
Jó emberi lény lettem
De minek?
Ezért?!
Eltaposnak, mint a férget!
Nagyon fáj e lét!

De mit tehetnék!
Egyedül vagyok,
S nagy eme szenvedés!
Tán a létem a tét!
Ki tudja ezt!
Feladnám, de gyenge vagyok.
Ez a szekér már elhaladt!
De miért? MIÉRT?
Fulladok, úgy szorít a lét!
Hogy legyek szabad?
Vérem adnám érte
Csak jó legyen
Mért nem szeretsz!

Mért kérdezed: hogy szeress!
Hisz tudod TE!
ÉLETEM!
Bár éreznéd, mit érzek.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.