Kisökrök (/Akkor még egész más volt a sör)

Akkor még egész más volt a sör.
Néhány nagyszájú kisökör
itta,
s mert nem szabadott –meg volt tiltva-
aranynak láttuk a színét.
Üvegbe zárva
maga az árpa
  nem volt más
Jobb év és nemesebb tavasz,
üdítőbb szél akkor se járta.
De tilos volt.
Ma divat. S csak én érzem úgy:
szégyent hoztunk a habra?
az arany színre, a szívre, a napra
     mikor még szent titokként ültük körbe a korsót.
S minden amit tettünk, barátság, szent titok volt.

Ma akkor iszom, ha akarok,
ha kedvem tartja.
(Bár nem vagyok az az ivós fajta)
S mi elcsavarta fejem, a folyadéknívó,
-a csajokra, táncra és felnőttlétre hívó-
szédítő édes kis gyermektitkaival:
        
csak keserű ital.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.