Halász Ildikó : Viharok


 
2841 szerző 39165 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Toroczkay András
  Hexametej
Új maradandokkok

Köves István: VIRÁGÉNEK
Mórotz Krisztina: Méhsejt
Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 21 perce
Tímea Lantos 2 órája
Francesco de Orellana 2 órája
Tamási József 3 órája
Tóth Gabriella 4 órája
Ötvös Németh Edit 4 órája
Szakállas Zsolt 5 órája
Pálóczi Antal 7 órája
Szilasi Katalin 9 órája
Kosztolányi Mária 11 órája
Bara Anna 12 órája
Nagyító 16 órája
Ilies Renáta 17 órája
Valyon László 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
Köves István 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Vadas Tibor 1 napja
Ocsovai Ferenc 2 napja
FRISS NAPLÓK

 nélküled 4 órája
Sin 7 órája
az univerzum szélén 8 órája
Baltazar 9 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 11 órája
Bátai Tibor 21 órája
Gyurcsi 23 órája
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Janus naplója 1 napja
Zúzmara 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
csega 2 napja
Hetedíziglen 2 napja
különc 3 napja
Párbeszéd egy jobb Dokkról 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Halász Ildikó
Viharok



Emlékeimből kámforos tömjéngőz árad
S egyre csak sötétül kinn az ég
Az esőillat vastagon lepi a tájat
S az utcán fehérlő házfalak rikítanak
Itt, a papíron kéken villan a tinta
Mikor a tudat-szülte vágy-alak,
a furcsa mester szobámba lép…
Ő, írni, hinni, vágyni, lenni tanít
Míg nem térek oda vissza
Ahonnan jöttem, míg
az időspirál felismerése belém nem hasít
és továbblépek önmagamon.
De hol is kezdjem?
Se utánam, se előttem
Nincs semmi nyom
Csak a felszínes sejtelem:
Hogy ez nem olyan egyszerű
Nem minden logikus, csupasz,
Jeltelen
Mert lehet, hogy már
Több ezer év pora tapad hozzám
Levakarhatatlanul
Kapaszkodik belém a múlt
S mindig felszakadt egy kis darab
Mikor angyal ölelt
Múzsa érintett
csillag lehullt
de most, most tehetetlen vagyok.
Félrevezetnek a szavak is,
A félig megtett mozdulatok
Szívemen, mint apró mécsesek,
Új vágyak kis tüzei gyúlnak
Odakinn már semmit sem látni
Mindenütt csöndes viharok dúlnak.
                                                    





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-14 22:10   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-14 20:35   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-14 20:18   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-14 20:04   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-14 19:33   új fórumbejegyzés: Francesco de Orellana
2025-07-14 19:22   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-14 19:04   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-14 19:03   új fórumbejegyzés: Tamási József
2025-07-14 18:45   új fórumbejegyzés: Francesco de Orellana
2025-07-14 18:07   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella