A táj kitárja lelke kincseit.
A Nap lement, a fénye nincsen itt.
Ezüst mezőt terít le most a Hold,
ahol talán azúr tükör honolt.
De csillogása járja át az éjt.
A rút a szép. A rossz a jó. Miért?
Az éjjel itt örökre nem marad.
A harmat újra frisseséget ad.
Arany porát a Nap lehinti hát.
Halad velünk a (rész-)egész világ.
