Csönd

Az éjszaka fekete csöndeket szül,
ahogy megy a lány elhagyatottan
az ezüstösen könnyező hold alatt.
Isten menekül a házak között
a vaktában kilőtt puskagolyók elől.
A lány szívében fekete éjszaka van.
Isten elhagyatottan ül a könnyező
hold alatt. kilőtt puskagolyók elől
menekülnek a házak. Ezüst csönd
telepszik a kivilágított fákra.
A lány szerelmes testét kínálja föl,
de a gyilkosok apró darabokra
tépik a rosszul látó ablak-
szemeken át az alvó rongyba-
bákat. Isten szívében félelem.
A hold fekete csöndje.
Ezüstösen csillogó vér a házak közt.
Valaki a járdára köpött.
Hó hull. Eső esik. Viasz-
fehér lámpák a fán.
Házakban égnek a rongybabák
elhagyatottan. Isten szívében
feketeség, sötétség, világvége.
Csönd.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.