Marokkó-pálcikák

Egymásra hullott dolgaim
felszedhetők-e végleg úgy,
ne sértse egy a másikat,
lélegzetvisszafojtva kell
egyszerre egyet venni fel,
a többi ne billenjen el,
s hogy bordáim közt szeles szívem
ne toporogjon dühösen,
szelíden egyet egyre csak,
ne sértse meg a másikat,
míg csöndben énekelgetem
gyönyörű assisi énekem:

„Ne sokat tégy, de azt jól,”
üdvözülni nem attól
fogsz, ha sokat  –keveset,
innen oda, onnan át
és jó napot, jó éjszakát






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Mozgó Világ,
Kötetben: Különlét (Budapest, 2008)
Kiadó: PONT Kiadó