Nem árulom el

Csak ritkán vagyok beteg,
s mikor mégis az leszek,
soká húzom-halasztom,
mondogatva, hogy semmi
az egész: egy kis torok-
fájás, majd csak elmúlik,
csak a beragadt szavak,
vérző sebekké válnak
belül, és hoznak lázat
háromnaposat, hogy majd
sokáig lábadozom
teával öntözve le
a fekete hegeket,
de amit nem szeretnél
hallani, azt csak azért
se árulom el neked!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.