zsemlék
már nem emlékszem pontosan, hogyan történt
talán a zsemlék épp az asztalon pihentek
én óvatosan kivettem közülük egyet
a nejlonzacskó először meggyűrődött
majd pöffeszkedve kisimultak a ráncai
de anya odament, és kirázta közülük a levegőt
nem nézett rám, nem szólt semmit
pedig, amikor baj volt, mindig azt mondta
hogy menjek ki Affival játszani
talán így volt, nem tudom már
de ezek után mondott valamit
valamit a hagymáról
és megtörölte a szemét
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
