Még minden lehet

sápadt, karikásszemű éjszakák
ásítanak a lelkemben

belebotlottam a saját gondolataimba
s elterültem a padlón
hol a gubanc, nem tudom

minden olyan üres és sivár
olyan elhagyatott és elhanyagolt
mint  a volt MTSZek volt magtárai
csak a gyom zöldül már belül is a falakon

a boldogság receptjéhez
sohasem kapható az összes hozzávaló

valahol fenyőfaerdők várnak
meg akácosok
csak meg kellene békélni
az odavezető utak árnyaival

sorsod még nem dőlt el teljesen
még minden lehetséges...

még minden lehetsz...
talán még öregasszony is...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.