A hátizsák

Nem neki való ez, gondolta.
Begyömöszölte gátlásait egy ruhazsákba,
vállára vette és elindult.
Az utcán a villamos kinyitotta előtte ajtóit,
és ő gond nélkül bemászott
a megszokott komplexusok közé.
A szobában megkönnyebbülten huppant,
rögeszmékkel megtámasztott ágyára.
Itt biztonságban érezte magát.
Dunnája jólesőn ránehezedett
a huzatba varrt
szorongások súlyától,
és könnyen elaludt.
Másnap újra megpróbálta,
de ismét rá kellett jönnie,
hogy ez nem neki való.
Ideges mozdulatokkal
beletömte gátlásait a hátizsákjába és elindult.

A villamoson arra gondolt,
még jó, hogy a kapkodásban nem felejtette ott






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.