Egy absztrakt festmény

az élet szürke vásznán
egymásba mosódnak a mindennapok
de, mintha csak hallanám
hogyan érvelnek majd a nagyokosok
színesen magyarázzák
hogy ott s ott meg ott... azok az ecsetvonások
mit  jelentenek

az élet szürke vásznán
néhol egy-egy élénk csík jelzi csak, hogy
vannak néha ünnepek
az élet, ez a kontár művész
elhiteti velünk, hogy ez az absztrakt kép
igazi műremek...
néhol egy-egy élénk folt...
aztán összecsapja a képet
és elfuserált életünk
szürkén lóg a falon
s még mi sem tudjuk
hogy mit is ábrázol






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.