A reményhez
Nem jó, miért is lenne, minden kezdet nehéz,
Az ördög észrevétlenül válladra tette a kezét.
Leveszed, vagy magadon hagyod, döntsd el!
Ezt is túlélnéd, szabadulni, dehogynem tudsz,
Nem teheted meg, hogy saját sorsod elől futsz.
Elkapnak, zsákba tesznek, borítékolhatod magad
Ha ezt engeded, akkor csak a pokol bugyra dagad
Hagyd el magad, vagy tíz körömmel ellenkezz!
A perzselő pokol pipacsmezejei mögött, vár téged
A reménysugár mely arcodra vidám mosolyt éget.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: (, 2007)
