Gyermekként élem át
Gyermekként élem át
Kapcsolatunk minden pillanatát.
A hajam simítod, csókolsz,
mesélsz zenéről, tudományról:
Ilyenkor úgy érzem magam,
mint anya ölében a máshol nyugtalan.
Az ősboldogság, a kiszakítatlan állapot:
hogy még mindig az Egyben vagyok.
Ha jelenléted érzem a sötétben,
minden élőlény egyszerre lüktet értem.
Hajnali szuszogásod, mint a szél:
megnyugtat, csak hozzám beszél.
A hajad színét, szemed villanását
jobban értem, mint magam képmását.
Mozdulataid, mint egy kinyílt virág
mutatják nekem az élő csodát.
Mintha újra születtem volna,
s csak most lennék igazán:
Gyermekként élem át
kapcsolatunk minden pillanatát.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
