nap még sehol
helyén ibolyaszínű szalag
fölötte rózsaszínből sárga átmenet
a kék felé
vöröslő vízszintes fonal
valami felhő lebeg
a raktárépület felett de távol
január meztelen
szürke fű zizeg
az ezüstlő fonal
már balra síklott
előtte gombostűfej-csillogás
vadászgép repül
nagy ívben megkerül
fegyverem állványra téve áll
a halál 30 lehetőségével a tárban
a fülke ablakát kitártam
s most rád gondolok