Másod Nápoly Percek

Penészes garzonban szerelmem ízlelte

Csoki kis kurvácska, fahéj ízű melle

Közt szédülten forogtam, akár a kéjben

S’ Nápoly átölelt, rühes, lágy ölében



Szűz freskók izzottak sikátorok alján

Madonnák villanó kése stricik torkán

Halkofák kikötő Hold-korzókra öntve

Szentek meg Ringyóik egymást döntve ölre


  
Tömpén nőtt csitrikkel robogók robogtak

Köszöntek halottnak, pillanélt tűsarkuk

Fürgécske lépteik imára hajolnak

  

Tengerszag, hullámzón húz a mély, s’ alélt

Agyam csodálja, miért, hogy úrilány arcuk

Félt, hisz tudták, veszélyes szeszély a

                                                                      Lét.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: OldalHorda