Közeledünk
Valami közénk állt és gyökeret vert a gyepen.
Néztem mi az, mitől retten,
de menthetetlen, dönthetetlen,
ott állt előttem a gyepen.
Kedveskedtem, szeretgettem,
azt sem tudom miket tettem,
de nem moccant, úgyhogy megetettem.
Aztán gondolkodtam és megörültem,
majd megkerültem.
Most ott állok előtted, s mögöttem a köztünk.
Talán győztünk? Vagy csak megőszültünk.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.