hétköznapi dolog
aranyásással példálózni
de volt valami
rögeszmeszerű abban
ahogyan nap mint nap
eszközeimet a térbe merítettem
várva fennakadásod
szépjöttű gyermekem
messzit formáló házak
hangok mik nem belőlem
guggoltak szitaaljban
nyakuk behúzva
hallottak rólad
tán láttak is
valamikor
tágítom a réseket
hulljon vissza minden
hulljon a hóbort