Apokalipszó

                                                                                                                         (hallomás)

(Feljegyzések a Szaturnusz Házából; 2002. november 1.)
                                                                                      
                                                                                       csukjátok be szemeteket fületeket
                                                                                           mert három óra harminckettőkor
                                                                                                szavak hullanak alá az égből

                                                              magas nyomású apokaliptikus szótömegek érkeznek
                                                                            és megnevesül ég kutya nátha bazsalikom

                                                                                                 és száma lesz a szavaknak
                                                                                                       megszámlálható száma

                                                                                            először heten lesznek a szavak
                                                                                   úgy kapaszkodnak vacogva-rettegve
                                                                                                 egymás csapzott értelmébe
                                                                                                           mint a rémült állatok

                                                                                       tizenketten lesznek aztán a szavak
                                                                                                      fáradtan-hunyászkodva
                                                                                             meglapulnak egymás tövében

                                                                                       huszonnégyen is lesznek a szavak
                                                                                                         várakozik rájuk az idő
                                                                                         míg megbölcsülnek megvénülnek

                                                                                             megárad akkor a mondanivaló
                                                                                       és elönti partjait a toldalékhordalék

                                                                                             megnyílik a mélységnek kútja
                                                                                                  meghomályosodik a csend
                                                                                  és fogalmak gomolyognak fel a kútból
                                                                                                            sűrű fojtó fogalmak

                                                                                                 megnyílik a mindenek szája
                                                                                                    és egyszerre artikulálódik
                                                                                         királyiszék tűzlámpás üvegtenger

                                                                     a kinek mersze van szórja mind a félszegek elé
                                                        mert rettenetes mondatszerkezet-seregek hömpölyögnek
                                                                                    észak és kelet és nyugat és dél felől

                                                                         minden útjukban álló jelentésmezőt letarolnak
                                                                         kimondatlan utánuk egy porszem sem marad

                                                                                    és megneveződnek mindazon dolgok
                                                                                kiken nincs rajta a hallgatásnak pecséte

                                                                                                        neve lesz a dolgoknak
                                                                                             mondható írható hallható neve

                                                                                            és a neveknek formájok leszen
                                                                                           semmi máshoz nem hasonlatos
                                                                            és minden dolgokhoz hasonlatos egyszerre
                                                                                                sáskaasszony mellvértjéhez
                                                                                                               oroszlánzúgáshoz
                                                                                                           mélység angyalához

                                                                                            és adatik a szavaknak hatalom
                                                                                             de hogy mely részükbe tétetik
                                                                                                                    tudhatatlan az
                                                                                             mert a szavaknak sem farkuk
                                                                                          sem koronájuk fulánkjuk nincsen
                                                                           mint ha kígyóknak királyoknak skorpióknak

                                                                  és megöletik a lényeg harmadrésze a szavak által

                                                                                                    leomolnak a szavak előtti
                                                                                      és a szavakon túli nagy birodalmak
              
                                                       és elmúlik az első jaj és elmúlik a második és az utolsó is
                                                                                          és nem lesz többé helye a jajnak
                                                                      mert elmondhatóvá válnak mindenek pontosan

                                                                                                   száznegyvennégyezerszer
                                                                                    száznegyvennégyezer ajakzsibbadás
                                                      és betűhurkok görcse alatt fuldokló lényeg látszik látásban

                                                                                            és egy angyal az égből alászáll
                                                                                                        kezében nyitott könyv
                                                                                                           és kiált nagy szóval
                                                                                       más képpen mint ha oroszlán ordít
                                                                                                            mennydörgés szólal

                                                                                    és édes lesz az a könyv szókkal tele
                                                                                             de mindig csak az ő szájokban
                                                                                       és megkeseredik az ő gyomrokban
                                                                                          valahányszor lenyeli majd valaki

                                                                                 az ötödik trombitaszó a pontos időt jelzi
                                                                három óra harmincegy perc ötvenkilenc másodperc

                                                                                                         kezdetben vala az ige
  





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Eső, 2002. tél