Pillanatképek

Hogyna foghatom szavakba
szerelmünk áldott rendszerét?
Hazugságaim kötött tengelyét,
mely Belőled épült.
Percenként Rád gondolok,
majd magamra szólok: „Elég!”
Honnan-e láthatatlan kötelék?
Mely fojtón és kitartón húz
Feléd, s tán a küszöbön
vágja rám az ajtót
Mielőtt bejutnék. Mielőtt
kezed elérhetném.
Mielőtt ez élet könyve
becsukódik
Szeretném megtalálni,
miért vagyok itt.
Mi kijelölt utam? Kenyerem.
Küldetésem. Szerepem.
A tömegben hol a helyem.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.