Tavaszi tündérkép (2005)
Május tizenhárom és péntek délután van:
A kibuggyant égi agyvelőt fűszál-légió kanalazza
Az aszfalt embrióin turista-idegenek taposnak
A természet jóvátette magán a tegnap jégesőjét
Fűkaszák dongnak a térben
Ruhaszárító szellő kisért
Antenna-szigonyok üldöznek felhő-ceteket
Kivirágzanak a vereben cintányér-füttyei
Kerítéssé zárulnak a hegyek
S egy öregember cipeli a haranghangok vödreit…
Miért nyalogatják a befuccsolt almacsemeték csillag-rügyei
A rozsdafoltos csütörtökök megboldogult mozdonyainak emlék-ürülékeit?
Minek öltöztek postásruhába az ágak?
Kövek tornáznak alvadt hangyákat izzadva maguk köré
˝Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.˝ (Juhász Gyula)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
