Érintés

Nézd.
Önmagam gyümölcse én vagyok.
Ne érj hozzám!
Elporladok.
Kezeid közt a szél belém kap
S vele szállok
Vándor álmok
Rücskös, érdes hordozó kezén.
Ne érj hozzám.
Áldott kezed.
Hagyd nyugalmát tisztán,
Magába burkolózva tovább
Remegni.
Velem elkárhoznál.
Kétségek lakomája lennél,
Dölyfös menetük tiporna.
Inkább nyúlj a Csend után.
Meghallgat, míg imáid költöd hozzá
Lélekvér-szavakkal.
Ölel, mikor már idegennek érzed tested,
S hagyja, hogy néma nászotokból
Újjászüless.

2006.07.12.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.