Leteszem a fegyvert
kiskoromban mindig arról ábrándoztam,
hogy kalóz leszek
sokáig nem szólt senki hogy ölni csak úgy
ripsz-ropsz nem lehet
mert neked is fáj és amivel bevégzed
nem csupán a kés
a pusztításhoz meg a fizikai sík:
hát édes kevés
szó nélkül eltűntem pont százhúsz órára
-öt nap, ha úgy jobb-
meglepődött a hazatérő, belépvén
hulládba botlott
inkább babusgatom-szeretni próbálom
a különbséget
életem s álmaim között, elúszott már
a kalózélet
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
