Az n-1

"wo Spätholz und Frühholz die
Ringe / tauschen und tauschen."

P. Celan


Várom már nagyon, mikor
Betelik, ahogy az ezer év,
És, lám, királyság lesz ez a
Pohár, márványtükör, benne az
Eszterlánc, a fák színváltó gyűrűi,
Évcsíkos rabruha vagy inkább tornamez,
Soha, nem jön, pedig várom, ez a,
Mondjuk, n-1, ahonnan sorba áll az
Összes lúgos vízcsepp, csip-csup hull,
Mint a törött ablak végül nyakamba,
Álmoskönyvi jóscserép, oldó ígéretű,
Panoptikumnak adva át ezt a múlt, clair-
Obscur gyűrűfutást, albumlapok egymás
Után hártyapapír alatt: falépítés,
Gipszpor száll és a sárga számlák
Mindenütt, a strangcsere, száraz, sittporos
Nappalok, lapozz tovább!, látod, kikapcsolták
A telefont, hallgasd orv, háborús csöndjét,
Végig, tovább, tovább!, míg eljön,
Mint a Vízkereszt, neked, az utolsó előtti
Lap.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: A terep (Pécs, 1998)
Kiadó: Jelenkor