Szakács Eszter : Holt nyelven


 
2841 szerző 39128 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bajtai András
  A küldetés lehetetlensége
Új maradandokkok

Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
Gyurcsi - Zalán György: máté szerint
Metz Olga Sára: ez még mindig ugyanaz a víz
FRISS FÓRUMOK

Vasi Ferenc Zoltán 19 perce
Tóth Gabriella 27 perce
Bátai Tibor 1 órája
Szilasi Katalin 2 órája
Ötvös Németh Edit 4 órája
Kosztolányi Mária 8 órája
Mórotz Krisztina 9 órája
Nagyító 10 órája
Ocsovai Ferenc 11 órája
Serfőző Attila 12 órája
Gyurcsi - Zalán György 12 órája
Kiss-Teleki Rita 12 órája
Bara Anna 13 órája
Vadas Tibor 15 órája
Duma György 17 órája
Tímea Lantos 17 órája
Szakállas Zsolt 19 órája
Albert Zsolt 20 órája
Tamási József 22 órája
DOKK_FAQ 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 2 órája
Bátai Tibor 13 órája
Gyurcsi 23 órája
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Dokk-verspályázat 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
útinapló 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Sin 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
Minimal Planet 2 napja
Conquistadores 2 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 2 napja
Metz-Művek 2 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Szakács Eszter
Holt nyelven

Többször felkelt a hold,
s újra elmúlt az éjszaka.
Amikor elindultak, azt
hitték, nem érnek már oda.

Nem értették, miért,
mégis halottak voltak,
és holt nyelven kérdezgették,
hová jutnak a holtak.

Vissza kinek adják majd
a szívet és a lelket?
A fülledt éjszakában
valakik halkan felnevettek.

Bár nagy volt a sötét,
látták az életvonalat:
túlfutott mindannyiuk tenyerén,
és messze előreszaladt.

Aztán a fájdalom.
Éppen aludtak egyet,
mikor átjött az álmukon
mindenki, akit csak szerettek.

Sírtak-ríttak, hiába
kérleltek angyalt, istent,
azt mondták, ne nézzenek hátra,
de vinniük kell mindent.

Elismételték sorban
(fent az öröklét csillaga),
hogy aki most velük van,
az nem lesz egyedül soha.

Ott van a világ vége
mindig, ahova mennek.
Nem tudni még, halál vagy élet
bizonyul nehezebbnek.

Így fognak ők az égbe menni,
mert az égben nincs semmi,                                
s amit megtanulnak, az annyi:                
hogyan kell a semmiben lakni.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Saudade (Pécs, 2006)
Kiadó: Jelenkor


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-06 11:26   Új fórumbejegyzés: Vasi Ferenc Zoltán
2025-07-06 11:18   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-07-06 09:56   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-07-06 09:43   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-07-06 09:41   Napló: Baltazar
2025-07-06 08:57       ÚJ bírálandokk-VERS: Francesco de Orellana helyzet ma meg egyébként is...
2025-07-06 07:38   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-06 04:39       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella Szalmabáb (változat)
2025-07-06 02:55   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2025-07-06 02:13   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária