NAPLÓK: útinapló Legutóbbi olvasó: 2025-09-16 09:33 Összes olvasás: 145477| 816. | [tulajdonos]: BICSKA DAXLI | 2025-09-02 15:43 |
a kivert kutya dala
azt tudom, hogy mi a semmi,
ehhez minden eb konyít.
mit tehetsz, ha nincs mit enni,
kivert kutya, mind vonyít.
a te bundád már kifeslett,
amit hallasz, nem zene.
a kis uszkár, jaj de fess lett!
a horda, már nemzene.
nincs mit tenni, menni, menni,
szégyen bár, de mind koldul.
így vagy úgy, de meg kell lenni,
és győzni, mert itt csata dúl!
hol a gazda, mond merre él?
vezess hozzá, te zord hold!
nagy hideg van, és nincs fedél,
az álom, kereket old.
BICSKA DAXLI
a rühös kutya dala
vakargatom szutykos irhám,
vérszívóktól viszketek.
a bundámat úgy lenyírnám
így múlnak, napok hetek.
bolhák járják rőt szőrömet,
kullancs fúr át bőrömön
szétroppantok még egy követ
vért buggyant fel a köröm
beúszom én a tiszába
fuldokolnak a férgek.
most jó lenne már a szájba
ennivaló! óh, egek!
a horda dala
minden este, forr a dalom,
énekelni, még szabad.
kivert ebnek társ a dalom,
isten nem ad!- avagy ad?
mindig lopni, sosincs megállj.
a létünk nem legális,
állj a sorba, jó taggá válj,
könnyebb lesz a halál is.
éjjel nappal az eb remél
még ha tört is a borda.
félholtan is, ha nagyon fél
megvédi őt a horda.
minden este, forr a dalom,
énekelni, még szabad.
kivert ebnek társ a dalom
isten nem ad!- avagy ad?
a csilli-villi öleb dala
jó az ember, becsben állok,
szeretete testmeleg,
rossz életre nem talál ok,
félelmem, csak szendereg
fénylő bundám jól ondolált
mellényemnek ára nagy!
az ajándék ha rád talált:
a családnak tagja vagy!
a villában kényeztetve
éldegél a luxus-eb.
nem ér hozzá a más tetve,
szemfénye is fényesebb.
kint az utcán rokon vakog,
ápolatlan és csak sír.
mit tehetek, ha ő vacog?
kóbor ebre nem vár sír.
a gyepmester dala
hurkolt nyakú, rusnya állat,
te förtelmes, férges eb,
a jutalék már nem várat
fogdában az „édes” eb!
a kocsmáros hajlong szépen,
zsebében a kutyabér,
a gyepmester ül a széken,
a ruháján kutyavér.
mi más járna a csavargó
kóbor ebnek?- altató!
ám a rab eb mind acsargó,
teli hold a hallgató
a szökevény dala
gyűjtő tábor, vagy eb fegyház
jajdul, a kutyasereg
bömböl, ordít, s a szökőláz
már tombolva sistereg
körbe, körbe, utat kutat,
szabadulni ma muszáj!
minden eb már holdra ugat,
korgó gyomor, éhes száj.
vonyít a nép, s éppen akkor
egy vizsla kitörne már,
útjában egy villanypásztor,
szabadul, megrázza bár.
átrohan a téli éjjen
hátra hagyva a tábor.
szabad eb lét, végre éljen,
s jöhetne már az ámor.
háromlábú kutya dala
jó figura, de nem bábú,
akit a tél is kint ér.
látható, hogy háromlábú,
hurkolná már a sintér.
ritkán eszik, sosem koldul,
a dongája csenevész.
nem fut el, ha háború dúl,
ilyenkor is cselre kész.
vert seregnek utat mutat.
gyomra korog, ha étlen,
szimatolva kaját kutat,
s megtalálja nem kétlem.
évek óta erre teper
ismer bárkit, ha meglát.
nagy galibát sosem kever,
jelöl falat, jelöl fát.
télen nyáron, járja útját,
szerény kicsi a színtér.
fent védik a sánta kutyát,
kergetheti, hét sintér!
a vakvezető kutya dala
„bezzeg-kutya”, nézd, hogy kavar!
a gazdája mit se lát,
terelgeti, húzza hamar,
lábhoz nyomja oldalát.
a fejében sok útvonal,
mindenhonnan hazaér.
nem kell neki az út-fonal,
térképet meg sose kér.
amit ő tud, jó állást ér,
jó ellátást garantál.
a gazdája sok étket mér
tele van a kutyatál.
.
(kóbor eb csak álmában lát
ilyen pazar lakomát.
nyála csurran, csontot vizslat,
s nem talál , max, egy komát.)
vakvezető csoda kutya
kandalló mellé hever.
almában a retye-rutya:
fejéből mindent kiver
kutyapályát
minden kutya nagyon bátor,
hogyne fájna, ha harap.
őrzi nyáját minta pásztor.
húzza láncát, mint a rab.
fenyegeti sintérhurok,
nyakán túl rövid a lánc.
nem védi őt holmi burok,
vágya már egy jó vihánc.
szeretetre nagy az éhe,
még ha jut is vacsora.
aztán hogy már telt a méhe,
ugat hat eb víg sora.
ha nincs lakásod jó budán,
gazdára lelsz vidéken.
fuss keressed, ne nézz bután,
írva van ez az égben.
a halál szele
retves fogság. mámor- vágta.
hátra hagyva a tolonc.
bár a lábát még megvágta,
már legyőzve a kolonc.
milyen jó, hogy ágrólszakadt,
a szabadság az étel!
harapni más most nem akadt,
elfekvő csont kivétel.
lehet szabad, vagy üldözött,
a lelke folyton csak hűl.
bűnökért, bár feloldozott
az úr, a láb menekül.
pedig csábit lacikonyha,
és száz mást fog a szimat,
de hát ez oly illékony, ha
a„félsz”szállja meg inad.
éjj. eb oson a téren át.
nincs meg sehol a tálja,
szemét között keres kaját,
s talál, istennek hála .
jeges minden már a parton.
az eszelős szél süvít.
kutya fekszik, rajta karton,
élő vagy holt, majd vonyít?
reggel végre már észhez tért,
bár imbolyog és szédül.
leül, és lenyal minden vért,
s nyál gyógyítja meg végül.
az elaltatás dala
kutya életbe, ha becsap
a mennykő, mert az égi
parancsnok int és lecsap.
lehetsz mostjött, vagy régi
mert hát itt is van helyhiány.
a pecér,már cetlit tűz,
ahonnan majd mindent kihány
s e rút életből kiűz
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
