NAPLÓK: Új Felvilágosodás Legutóbbi olvasó: 2026-07-01 23:27 Összes olvasás: 35142| 72. | [tulajdonos]: előző folytatása. | 2007-10-27 16:50 | (Előző folytatása:)
A kívülálló megütközve olvassa az eddig jobbára a világ (közel)keleti feléhez kötött fundamentalista mozgalmak retorikáját idéző sorokat. Noha tudnivaló, a vallási alapon politizáló csoportokat földrajzi és kulturális hovatartozásuktól függetlenül összeköti a szekuláris kormányokkal szembeni gyűlöletük, miközben – a téma egyik neves szakértője, Mark Juergensmeyer megfogalmazásában - „olyan forradalmi változásokról álmodnak, amelyek eredményeképpen megalakulhatna egyfajta isteni rend azokon a romokon, amelyre a legtöbb szekuláris társadalom egyébként modern, egalitáriánus demokráciaként tekint”. Zámbó „atya” - sokadmagával – szintén fundamentalista forradalmat hirdet. Szavai szerint a „Gyurcsány kormány maga egy provokáció, maga egy merénylet az erkölcs ellen. ... Aki nem tiltakozik a Gyurcsány kormány ellen, az mindenben részévé válik egy embertelen és Istentelen gépezetnek ... A kereszténység erkölcsi értékeit megint nekünk kell megvédeni Európa számára.” Így hát a kormány elleni megmozdulások sem a demokráciákban szokásos pártküzdelmek szerint érzelmezendőek, „ez az erkölcsi forradalom pártok felett áll”.
Szakmunkák tucatjai támasztják alá empirikusan is azt a következtetést, hogy a vallási fundamentalizmus erősödése a demokratikus-liberális politikai irányvonal gyöngülésével és természetesen a politikai konzervativizmus, autoritarianizmus és előítéletesség erősödésével jár együtt. (L. pl. Altemeyer, Canetti-Nisim, Greely, Stouffer, Wald tanulmányait.) A fundamentalista mozgalmak militánst dimenziója Magyarországban is egyre szervezettebb. A Magyar Gárdát létrehozó Jobbik bevallottan fundamentalista párt. „Pártunk keresztény, értékelvű mozgalom, vagyis minden szavához, tettéhez, működése minden eleméhez az isteni törvényekbe és az egyetemes emberi értékekbe vetett hit szolgál forrásul”, olvashatjuk a párt alapító nyilatkozatában. Úgyszintén: „Valljuk, hogy nemzetünk erkölcsi megerősödése csak a krisztusi tanításon alapulhat, és ehhez a magunk eszközeivel politikai pártként is hozzá akarunk járulni. Ebben a megújulásban kiemelt szerep hárul keresztény közösségeinkre, egyházainkra, melyek évszázadok óta, jóban és rosszban egyaránt bizonyították, hogy nemzetünk végső lelki, szellemi és kulturális bázisául szolgálnak.” Csoda-e, ha nagy az átfedés a Gárda és az egyházak tagsága között? A „jó” és „rossz” küzdelmeként értelmezett pártpolitikai küzdelmek törvényszerűen vezettek el a militarizálódásig, a Magyar Gárda felállításáig.
Megjegyzendő, a legnagyobb jobboldali párt vezére hasonló irányvonalat tett magáévá legutóbbi – a Hajógyári szigeten tartott – beszédében is. Orbán Viktor azt mondta, Európában új szelek fújnak, új kulturális áramlat söpört végig a kontinensen, minden relatív volt, de a Fidesz-elnök szerint Európa szerencsére kilábalt a bódulatból és a korszellemből nem kért többé. „Megint van jó és van rossz, a dolgok nem relatívak.”
Indulhat a fundamentalista forradalom.
Ám aki szelet s keresztet egyszerre vet, nagy vihart arat.
Buda Péter vallásszociológus | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
