NAPLÓK: Így írtok én Legutóbbi olvasó: 2025-04-02 02:16 Összes olvasás: 56538| 120. | [tulajdonos]: nightly dock | 2022-02-07 17:41 | Egry Artúr
éjszakai kikötő
ülsz a partfalon neszez a világ
érzed a füvet fát harmóniát
a halrajok ― az éj sötét vizén
valódi mind nem polip-propilén
mint tűpárna az éj ― a víz felett
lebeg ― tartják éles árbóc hegyek
a kikötő éjlepte nagy karám
jelzőfény zászló a hajók farán
összebújva testek regiszterek
minden elcsendesül a szél remeg
kérődzik az éj; ― barna nagy tehén
lámpás dereng a szarva leghegyén
egy fekete kibomló ballada
vizében merül el az éjszaka
Engem három helyen veszít el a vers, vagy én a verset, végül is lényegtelen.
A „polip-propilén” így írva, sajnos rögtön az ismert faviccet juttatja eszembe a ropilén úszkáló polipról. Ez rögtön kizökkent. Ha próbálom viccesre venni és jóindulattal tengeri kikötőt képzelek, valahogy akkor sem tudom befogadni erőltetettsége miatt a halrajok mű-polippal való ellenpontozását. Én, ha szerkesztő lennék, minimum elírást gyanítanék.
A második az „éles árbóc hegyek”. Az árbóc nem éles, és ez pont akkor a legnyilvánvalóbb, ha éppen egy tűhöz hasonlítjuk, mint a versben. A tű sem éles, hanem hegyes. Ha éles árbóc hasítja a szelet, az nagyjából rendben van, de, ha az eget, vagy éjt éles árbóc szurkálja az necces.
A harmadik a „kérődzik az éj; ― barna nagy tehén”. Lehet, hogy a szándék szerint nem tartoznak össze, de így egy sorban elkerülhetetlen, hogy bevillanjon az a „túl jól” sikerült kép, ami abszurdizálja az éjszakai kikötőt felette egy kérődző nagy barna tehénnel. Naná hogy lámpás van a szarva hegyén.
Ezeknek a javítása után (pl. mint alább) már értékelhető vers lehetne. Azután kellene arról beszélni, hogy a neszez a világ, az éj sötét vize, elmerülő éjszaka kicsit avítt, közhelyes. A fű-fa, a csendes kérődzés, a barna tehén szerencsés-e így, a kikötő-karám metafora eléggé ki van-e fejtve ahhoz, hogy egyébként ezt a kicsit tét nélküli (kibomló ballada ide vagy oda) verset eladja, és, hogy tulajdonképpen micsodák azok a nem az éjsötét, hanem az éj sötét vizében úszó valódi halrajok.
ülsz a partfalon neszez a világ
érzed a füvet fát harmóniát
a halrajok ― az éj sötét vizén
valódi mind nem polipropilén
mint tűpárna az éj ― a víz felett
lebeg ― tartják ingó árbóc hegyek
a kikötő éjlepte nagy karám
jelzőfény zászló a hajók farán
összebújva testek regiszterek
mint megfáradt nagy barna tehenek
lámpás dereng a szarvuk leghegyén
minden elcsendesül remeg a szél
egy fekete kibomló ballada
vizében merül el az éjszaka
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
