NAPLÓK: radio by O2 Legutóbbi olvasó: 2024-11-24 01:17 Összes olvasás: 1730| 3. | [tulajdonos]: broadcast | 2020-12-21 06:38 | - a modern zene iskolája
1. Fejezet, az alapokról
a STERBINSZKY részecske
hiperrealista zenés rádiójáték
tanmese gyerek-felnőtteknek
mottó a kötelező haladási irány
“minden előjegyzésben: szeretni
játék módja: szelíd időmértékkel”
“https://www.youtube.com/watch?v=hmZC8q7xcpU”
ZENEHALLGATÁSRÓL
nameg
a nem hallható hangok hatásairól;
1.1 SZÍN
azt szoktam mondani, zenét nem valami közben hallgatok, úgy is lehet, de így más. legyen más;
elvonulsz,leülsz vele,csak rá figyelsz,ilyenkor ketten vagytok
,nincs ott semmi,nincs tagadás,
őszintén vagy sehogy;
( füst kifúj, nagy*levegő, esetleg szemüveg megigazít)
máshogy nem érdemes hallgatni, meg semmit
se.
(maga elé bólogat)
1.2 SZÍN
hogy-hogy én? én a kedvenc halmazállapotomban vagyok;
zenét hallgatok.
Sterbinszky DARK TONE SESSION @ Sterbinszky X MYNEA Live 38 (18.JUNE)
DJ Sterbinszky – The Trance Sound Of Dance Tuning Disco (1999,CD, Mixed)
Pièces pour la Luth à Monsieur Schouster par J.S Bach_BWV995/Xavier Díaz-Latorre, Lute
Göran Söllscher - Bourrée - Gigue( J.S.Bach BWV996)
MIKE OLDFIELD - The Songs F Distant Earth (1994)
MIKE OLDFIELD - "Only Visiting" Unofficial Album By R&UT
https://www.youtube.com/watch?v=hmZC8q7xcpU
(kezdeti szemelvények: Bach, Oldfield, Sterbinszky)
...
1.1.1
Sterbinszky Károly és a barokk valamint szerepe illetve szerepvállalása a barokk/ kortárs barokk zenében.
AZ ÍRÓ MINDIG SZERELMES?
szemelvények szinonímákról, amikor az értelem alliterál harmónikus együtthangzókkal
home made darktonesession hommázs live season Wagner: Der Fliegende Holländer
darabja alatt.
mesápban a szerelem-zene-idő/https://www.youtube.com/watch?v=gAjR4_CbPpQ/https://www.youtube.com/watch?v=MgmRLgxAJ1s
részlet a DJ mindig szerelmes! c. rádiójátékból.
dadaista wikipedia style-tech opera jegyzőkönyv a dramaturg jegyzeteivel
(kommentárok, amolyan directorz kut jelleggel).
mesáp verze szerelem-zene-idő vektorral
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fizika
https://hu.wikipedia.org/wiki/Klasszikus_fizika
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantumt%C3%A9relm%C3%A9let
fizikában a fizika. így humoros a matek. ő rejtvényt készít, titkoban zenét is, életből persze
meggyúrja kiköpi elolvassa, hallgatja, csendben, hallgatja zajban, hallgatja végül már csak fejben.
ezután már csak
a valóságnak adjon alapot most pedig a törvény, kezdődne a kórus nyitánya, ha egy görög tragédiában lennénk, de így a maszkoshúszhúsz, nem hagy mást, mint sorokat talán összefüggni végül, vígül…
A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből[1][2]) az anyaggal[3] és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány.[4] Az egyik legalapvetőbb tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése.*** A fizika a kutatás számos interdiszciplináris területét keresztezi, mint például a biofizika és a kvantumkémia, és a fizika határai nem határozhatók meg szigorúan. A fizika új elgondolásai gyakran magyarázzák meg más tudományok alapvető mechanizmusait,[5] míg a kutatás új irányvonalait nyitják meg az olyan területeken, mint a matematika és filozófia.
A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük. A klasszikus fizika skálája – az a terület, ahol jól működik – az izolált atomok és molekulák szintjétől a makroszkopikus méreteken át a csillagászatig terjed. Szubatomi szinten a kvantumelméletre kell hagyatkoznunk. A kvantummechanikától eltérően a klasszikus fizika determinisztikus elmélet.
A kvantumtérelmélet a kvantummechanika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés. A
Hommázs Nemere I.-
név abból a megfigyelésből származik, hogy bizonyos fizikai tulajdonságok egységi mennyiségenként (latin: kvantum), nem pedig folyamatos (analóg) módon változnak. A kvantummechanika alapvetően négy jelenségre szolgáltat magyarázatot, amikre a klasszikus mechanika és a klasszikus elektrodinamika nem:
· kvantálás,
· a hullám-részecske kettősség,
· a határozatlansági reláció és
· a kvantum-összefonódás.
A kvantumfizika és kvantumelmélet kifejezéseket gyakran a kvantummechanika szinonimájaként használjuk, máskor viszont bővebben beleértjük a kvantummechanika előtti régebbi kvantumelméleteket is (ld. a történeti összefoglalót), vagy amikor a kvantummechanikát egy sokkal szűkebb értelemben használjuk (a klasszikus mechanika mintájára), akkor beleértjük az olyan elméleteket például, mint a kvantumtérelmélet vagy annak első kidolgozott változatát, a kvantum-elektrodinamikát. Ebben a szócikkben mi a szó legáltalánosabb értelmében használjuk.
,általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre. Az általánosítás analóg a kiterjedés nélküli tömegpontokkal dolgozó klasszikus mechanika és a folytonos közegek (például hidrodinamika vagy a rugalmas közegek mechanikája) kapcsolatához.
A 20. századi elméleti fizika nagyon sikeres kvantumtérelméletei az elektromágneses kölcsönhatást leíró kvantum-elektrodinamika (QED), illetve az elektromágneses és az ún. gyenge kölcsönhatást egyesítő Yang-Mills-elmélet, valamint a kvantumelektrodinamikát alapul vevő ún. kvantum-színdinamika (QCD), amely az erős kölcsönhatást írja le. Az említett térelméletek közös jellemzője, hogy valamennyien ún. mértéktérelméletek, ami annyit jelent, hogy az elmélet bizonyos belső szimmetriatulajdonságokkal bír, más szóval az elméletet leíró egyenletek „invariánsak” (változatlanok maradnak), ha ezt a szimmetriatranszformációt (mértéktranszformációt) elvégezzük rajtuk.
Mint azt Noether 1915-ben kimutatta, abból, hogy egy elmélet valamilyen szimmetriatulajdonságot mutat, következik valamilyen megmaradó fizikai mennyiség léte, ez a Noether-tétel. Az elektrodinamika (illetve kvantumelektrodinamika) esetén a szimmetriatulajdonság az, hogy a tér elektromos (skalár) komponense független a potenciál abszolút értékétől (csak az elektromos potenciálok különbsége, azaz a feszültségnek van mérhető fizikai hatása), a mágneses térerőkomponens pedig egy olyan térmennyiségből (vektorpotenciál) származtatható, amely határozatlan egy konstans vektorerősség erejéig. Matematikailag megmutatható, hogy ez az (egydimenziós) szimmetria az un. U(1) csoporttal írható le („egységkörön való elforgatás”) és a Noether-tétel értelmében ez a szimmetriatulajdonság az elméletben az elektromos töltés megmaradását eredményezi. A kvantumtérelméletben ennek egyenes következménye az is, hogy a kölcsönhatást közvetítő részecske, a (bozon típusú!) foton töltéssemleges.
A Yang-Mills elmélet általánosítja ezt az elméletet és az ún. SU(2) csoportra való szimmetriát tételezi föl. A fizikai megmaradó mennyiségek ekkor az elektrogyenge töltéssel gyarapodnak és az elméletből az következik, hogy még három fajta közvetítő bozon létezik (W- és Z-bozonok, ezek közül a W+ és a W- elektrogyenge töltést hordoz, míg a Z0 semleges. A Yang-Mills elmélet eddig minden kísérleti próbát kiállt és bebizonyította, hogy az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás nagy energiákon megkülönböztethetetlenné válik, az elektromágneses kölcsönhatás erőssége az energia függvényében csökken, a gyenge kölcsönhatás erőssége pedig nő.
A kvantum-színdinamika a kvantum-elektrodinamika általánosítása arra az esetre, amikor a szimmetria csoport 3 dimenziós, az ún. SU(3). Ennek a mértéktérelméletnek az elméleti következménye az ún. színtöltések létezése és hogy az erős kölcsönhatást közvetítő bozonok (8-féle) maguk is szín-töltöttek. A színtöltésre a mindennapi életből jól ismert pozitív, negatív elektromos töltés (ill. észak-déli mágneses sarok) absztrakciójaként gondolhatunk: az erős kölcsönhatás csak akkor működik, ha három különböző („színű”) töltésforrás cserélgeti egymás között a bozonokat. A kvantumszíndinamika, ellentétben az elektrogyenge kölcsönhatást leíró Yang-Mills elmélettel, csak nagy energiákon oldható meg közelítőleg, mert ekkor a kölcsönhatás csatolási állandója (erőssége) ekkor válik eléggé kicsivé ahhoz, hogy a sorfejtéses matematikai módszerek (perturbációszámítás) működjenek. A kvantumszíndinamika nemlineáris egyenletei alacsonyabb energiákon (például a hadronok belsejében csak numerikus szimulációkkal, nagy nehézségek és igen nagy számítási kapacitású számítógépekkel vagy ún. fenomenológikus (ad hoc paramétereket tartalmazó) modellekkel vizsgálhatóak.
A standard modellként emlegetett modell, amely eddig minden kísérleti próbát elképesztő pontossággal állt ki, tulajdonképpen két elmélet, a kvantum-színdinamika és (az elektrogyenge kölcsönhatást leíró) Yang-Mills elmélet együttese. A két különálló elméletet sikeresen, matematikai szempontból kifogástalanul egyesítő ún. Nagy Egyesített Elmélet (GUT) kidolgozása évtizedek óta várat magára. Ezért az elméleti fizikusok nagy energiával kezdtek az olyan, a mértékelméleteken túl mutató, kvantuntérelméletek vizsgálatába, mint a különböző húrelméletek.
szemelvény: acid-trance in dada első soros egysorosok
ógörög nyelv (ἡ Ἑλληνικὴ γλῶττα, hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori
anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet. Ez építi fel a megfigyelhető Világegyetemet. A természettudományos kutatások tárgya. A fizikai
mozgás a fizikában egy test helyének megváltozása az idő és egy viszonyítási pont viszonylatában. A mozgást általában olyan mennyiségekkel adjuk meg, mint az elmozdulás,
téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek
erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet. Az eredő erő a testre ható összes erő vektoriális összege.
természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.
világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
akadémiai diszciplína vagy akadémiai szakterület az ismeret egyik ága(en). Magában foglalja az adott skolasztikus tudományterülethez vagy felsőoktatási szakterülethez
csillagászat vagy latinosan asztronómia (ógörögül: αστρονομία, latinul: astronomia) az emberiség egyik legrégebbi tudományága. A
A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a
kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány. A modern fizika
biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból[1]) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének,
matematika, tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a
tudományos forradalom alatt azt a korszakot értjük, amely durván számítva Kepler, Galilei, valamint kora 17. századi kortársaik felfedezéseivel indult, és
no comment fund.
biofizika a biológia és fizika határtudománya, mely egyfelől fizikai módszereket használ az élő rendszerek tanulmányozására, másfelől a fizikai jelenségek (például radioaktív
kvantumkémia olyan ága a kémiának, amely a kvantummechanika törvényeit alkalmazza a kémiai problémák megoldásához. A
filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő
Retronímiának hívjuk azt a szemantikai jelenséget, amikor egy dolognak korábban már volt önálló elnevezése, de mivel időközben új típusai jöttek létre az illető dolognak, a
kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony
relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása. Részterületei az általános relativitáselmélet és a speciális
atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait. Parányi, gömb alakú
molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.[1][2]
determinizmus a jelenségek egyetemes oksági meghatározottságát állító filozófiai nézet.
kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony
fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből[1][2]) az anyaggal[3] és mozgásával, ill. téren és időn át
elemi részecske kétféle értelemben használatos. Általában olyan részecskét értünk alatta,
S https://www.facebook.com/100044499306900/videos/305089490605875
szuperfolyékonyság néhány anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes folyadékállapota, azaz a nulla viszkozitású állapota.
szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún. szupravezető anyagok nagyon alacsony hőmérsékleten (általában -200 °C
klasszikus vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.[1]Az elektromágneses mező az elektromos és mágneses mezők által létrehozott, a tér teljességét betöltő hatásmező. Míg az elektromos mező a
kvantálás a klasszikus fizika kvantumelméleti megfogalmazását jelenti. A klasszikus fizika valójában a kvantummechanikából származik, annak határértéke, amikor a
hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat. Ez a kvantummechanika
határozatlansági reláció (németesen: összefüggés, angolosan: elv) alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való
kvantum-összefonódás az a jelenség a kvantummechanikában, amikor két objektum kvantumállapota között összefüggés van olyan értelemben, hogy a teljes rendszer
Történeti összefoglaló[szerkesztés]
Példa: szabad tömegpont leírása
kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre. Az általánosítás analóg a kiterjedés nélküli tömegpontokkal dolgozó klasszikus
kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete. Ez az első, a fizikai valóságot sikeresen leíró
A térelméletek a fizikai elméletek egy gyakran használt és tipikus fajtája. Noha az újabb mezőelmélet (az angol field theory tükörfordítása) elnevezés pontosabb, mégis a régebbi
hidrodinamika a hidromechanika részeként a folyadékok mozgásával, áramlásával foglalkozó tudomány. A hidrodinamika törvényszerűségei, módszerei a gázok áramlására is
20. század az 1901. január 1-től 2000. december 31-ig terjedő időszak. A 20. századot tekinthetjük az egészségügyi, szociális,
gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike. Ez okozza a radioaktív bomlások közül a béta-bomlást: a szabad neutron bomlását, valamint
mértéktérelmélet vagy leggyakrabban egyszerűen mértékelmélet a térelméletek egy gyakran használt, speciális fajtája, ezekben a tér (téridő) minden pontjában definiált fizikai
kvantum-színdinamika az erős kölcsönhatás, azaz a hadronok (proton, neutron, mezonok) közötti alapvető vonzóerő kvantumelmélete. Ez a vonzóerő tartja össze az atommagot.
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük. Közvetítőrészecskéi a gluonok. A kvarkok, antikvarkok és maguk a
Noether 1915-ben kimutatta, abból, hogy egy elmélet valamilyen szimmetriatulajdonságot mutat, következik valamilyen megmaradó fizikai mennyiség léte, ez a Noether-tétel. Az elektrodinamika (illetve kvantumelektrodinamika) esetén a szimmetriatulajdonság az, hogy a tér elektromos (skalár) komponense független a potenciál abszolút értékétől (csak az elektromos potenciálok különbsége, azaz a feszültségnek van mérhető fizikai hatása), a mágneses térerőkomponens pedig egy olyan térmennyiségből (vektorpotenciál) származtatható, amely határozatlan egy konstans vektorerősség erejéig. Matematikailag megmutatható, hogy ez az (egydimenziós) szimmetria az un. U(1) csoporttal írható le („egységkörön való elforgatás”) és a Noether-tétel értelmében ez a szimmetriatulajdonság az elméletben az elektromos töltés megmaradását eredményezi. A kvantumtérelméletben ennek egyenes következménye az is, hogy a kölcsönhatást közvetítő részecske, a (bozon típusú!) foton töltéssemleges.
Noether-tétel matematikai tétel, amely alapvető jelentőségű a modern fizikában. Kimondja, hogy ha egy (fizikai) rendszerben valamilyen folytonos („differenciálható”, azaz ha kis változtatáshoz csak kis változás tartozik a rendszer viselkedésében) szimmetria érvényesül, akkor ahhoz megmaradási törvény, illetve megmaradó mennyiség (az ún. „Noether-töltés”) tartozik.
A fizikában a megmaradási tétel azt állítja, hogy valamely mérhető fizikai mennyiség nem változik a fizikai rendszer időbeli fejlődése során, azaz az illető fizikai mennyiség
elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban,
bozonok azon elemi részecskék, amelyek Bose–Einstein-statisztikának engedelmeskednek,
foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma. A modern fizika területén a foton az elektromágneses jelenségekért
vákuum egy olyan adott teren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.[1] A szó latin eredetű, a „vacuus” melléknév jelentése: „üres, valamitől megfosztott, szabad”,[2] jóllehet egy tér soha nem lehet teljesen üres. A „tökéletes vákuum” csak filozófiai fogalom, a valóságban még soha nem figyeltek meg „tökéletes vákuumot”, a kvantumelmélet szerint nem is lehetséges.
A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat. Ez a kvantummechanika
A W- és Z-bozonok a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéi vagy mértékbozonjai. Az 1983-as CERN-beli felfedezését a részecskefizika standard modelljének nagy sikereként ünnepelték.
perturbációszámítás bonyolult matematikai probléma megoldására használt közelítő lineáris differenciálegyenletek összessége. Elmélete azon alapszik, hogy lehetővé tehetjük
hadronnak nevezzük az olyan összetett szubatomi részecskéket, amelyeknek
A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok)
A mindenség elmélete (ToE) a világegyetem fizikai aspektusainak koherens összekapcsolására és megmagyarázására kidolgozott fizikai elmélet. A kifejezés elsősorban arra utal, hogy egyetlen modellben összefoglaljuk a fizika két legnagyobb alkotását, az általános relativitáselméletet, amely a hatalmas dolgokat, például a világűrt írja le, illetve a kvantumtérelméletet, különösen a Standard modellben leírtakat, amelyek az anyag nagyon kis szerkezeteire vonatkoznak, illetve ezek mellé még társítjuk a nem-gravitációs erőket, a gyenge kölcsönhatást, az erős kölcsönhatást és az elektromágneses kölcsönhatásokat.
a fizika fenti tapasztalat leírása alapján ebben az egyenletben kötelező haladási irány ritmusképe a következő
https://www.youtube.com/watch?v=LCyyQ0-TIYI
Sterbinszky - Discography I. (Sterbinszky 2k20 Remix) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
