NAPLÓK: szegény Ady Endre
Legutóbbi olvasó: 2024-05-01 05:45 Összes olvasás: 15750| 1. | [tulajdonos]: kortünet - kórtünet | 2007-07-27 21:20 |
Játékra hívlak, nyájas olvasó: ha a következő iromány pár szavát beírod a google-keresőbe, sok-sok "találat szerint" ismeretlen Ady opuszra bukkantál. Mert bizony nem található e szörnyűség egyetlen Ady-kötetben sem. Mert persze, hogy semmi köze Adyhoz. Meg semmi köze a vershez. Meg semmi köze a jó ízléshez. Ennek ellenére - vagy épp ezért - terjed a neten, mint a ragály. Szegény Ady pedig a sírjában forog, forog.
Íme:
"Amikor megszólal az orgona zenéje,
Elhangzik mindkettőnk ajkán az igen,
Sorsunk ekkor eggyé forr majd össze,
Szeretni akarlak és megtartani, mindörökre."
Kezem feléd nyújtom, szívem neked adom,
Melyet soha vissza nem kérek,
Szeress egy életen át úgy, mint ahogy én téged,
Akkor is, ha megöregszünk, és
Akkor is, ha már nem élek." |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
