NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-07-10 06:35 Összes olvasás: 197183| 1724. | [tulajdonos]: Árkádia | 2023-01-01 17:16 | Az Árkádia pör Kazinczy Ferenc és Debrecen írástudói között zajlott 1805 és 1807 között.
Azzal indult, hogy Kazinczy Csokonai temetése után nekrológot küldött az újságba. Ebben többek között a következőket írta az elhunyt költőről: "Nagy kedvességet nyert versei által: még nagyobbat azoknál, akik őtet közelebbről ismérhették, szíve szelíd és jámbor volta által; mert az ő affektált és nem affektált mizantrópiájából úgy súgárlott ki mindég az emberi szeretet, mint affektált cinizmusából az estétikai lélek." Amin Debrecenben mélységesen felháborodtak nem értve, hogy vetemedhetett arra, hogy mizantrópiával és cinizmussal piszkolja be a nemzet előtt sírba szállott barátját. Kazinczy viszont azon ütődik meg, hogyan érthették ennyire félre, de ezt csak barátjának írott levelében teszi. Kapóra jön neki, hogy Cserey Farkas Kolozsvárról síremléket szeretne állítani Csokonainak, s már csak azért is, hogy jószándéka és nagyrabecsülése felől Debrecen minden gyanúját eloszlassa, ő maga áll a gyűjtés élére, megtervezi az obeliszket, amin a következő felirat lenne:
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLYNAK
HAMVAI
született 1773.novemb. 17-d.
megholt 1805. január 28-d.
ARKÁDIÁBAN. ÉLTEM. ÉN. IS!
A monumentum felső részébe 'lepét' ("rútabb nevén pillangót") tervez. A pillangó lélek-jelkép, az árkádiás felirat pedig elegánsan utal a művelt utókornak arra, hogy az ott nyugvó ember poéta volt, aki nem utolsósorban a pásztori költészetben is nagyot ment a rokokó kései örököseként.
Mindez a Hazai Tudósításokban jelenik meg, s mikor Debrecenben elolvassák kitör a botrány. Nem jó, hogy obeliszk, nem jó a '-nak' Csokonai neve végén, nem jó a lepe megnevezése, de igazi vihart, amit Debrecen elleni 'sicáriusi döfésnek' vélnek egyesek, az Árkádia szó kavarja - mivel hihetetlen módon ezek a tudós férfiak nincsenek a jelentésével tisztában.
Így azután utána néznek, s ami történik hasonlatos ahhoz, mint mikor manapság valaki bepötyög valamit a Google-be, s az első találat után jut rossz következtetésre. Debrecen írástudói Jean-Jacques Barthelemy: Voyage du jeune Anacharsis en Grèce (Ifjú Anacharsis utazása Görögországban a negyedik század közepén) találnak rá Árkádiára, ahol az nem szimbolikus, hanem eredeti, fizikai jelentésében szerepel, s így: szamárlegelő.
Kazinczy már az első félreértésre is úgy reagált, hogy mindenkinek joga van a véleményéhez, ahogy manapság mondanánk. ("Ki-ki a maga szemével akar látni, s azt ellenzeni nem szabad, nem kell és nem lehet; becsesebb kincse az emberiségnek ennél nincsen."), bár már akkor is felveti, hogy a "sárgaság kórja is a maga szemével lát és mégis hibásan". Most ezt a hasonlatát meg is írja egyik barátból avanzsált támadójának, Kis Imrének Debrecenbe, hozzátéve, hogy az illető "mégis jól teszi, ha nem vítatja makacson , hogy amit mások fejérnek és kéknek mondanak, sárga és zöld, mert ő annak látja." S ezután elmagyarázza, mi az Árkádia szimbolikus jelentése utalva levelőzőtársa olvasmányaira, főleg Vergiliusra.
Azt hinné az ember, hogy ezzel vége, fejükhöz kapnak, s belátják, hogy tévedtek. Távolról sem. Beszáll a ringbe Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi írója, ifjúkorában Nyugat-Európát is megjárt férfiú, s előbb arrogáns levélben, amiben más kertjébe szemetelő gyerekhez hasonlítja Kazinczyt, majd a Hazai Tudósításokban megjelent cikkben, ahol Debrecen védőjeként lép fel, tart ki amellett, hogy nekik van igazuk, és az Árkádia szándékos sértés akart lenni, amivel Kazinczy arra utalt, hogy lenézi őket szellemileg.
A kettő között Kazinczy ír neki egy levelet, amiben nem túl szerencsésen debreceniségnek nevezi azt, amit máshol kisvárosi léleknek, s amit később Ady majd magyar Ugarnak.
"Ők a magok szemekkel látnak, magok fülükkel hallanak, s az a szem jól lát, az a fül jól hall, s valami avval nem egyez, az mind rossz. Ők ugyan nem mutathatnak semmit, amin ízlés volna, de azért ők ítélik meg, ha a mások munkáján ízlés van-e? S így bukdosik közöttük a legtökéletesbike is a legtökéletesebbeknek. Nem fogom soha elfelejteni, mely homlokkal vítatta egy már megholt öreg úr Debrecenben, pedig én nem ingerlettem, hogy a rézmetszésekben több munkába kerül s költségesebb a radírozás, mint a vésés, és hogy az tisztább nyomtatást ád, mint ez. Ő sohasem dolgoztatott rézmetszővel: én sokat dolgoztatam; ő sohasem volt rézmetsző szobájában: az én passziómat e részben ki-ki ismeri: de azért nem nekem volt igazam, hanem neki. Egy életben lévő főpap füle nem érti, hogy a schlummerst hogyan lehetne trochéus: és így, akármit mondjon a német tudósok egész serege, nem trochéus."
Az egész levélen átsüt a hitetlenkedő kétségbeesés azon, hogy értelmiségiek hogy képesek ilyen otromba módon félreérteni és rosszra magyarázni a nemes szándékot, és próbálja Fazekast rávezetni arra 3–4 példán keresztül, hogy ha valamihez nem ért, akkor legalább gondolkozzon el azon, hogy esetleg nincs igaza.
Mindhiába, hiszen ezt követően jelenteti meg a Lúdas Matyi írója Debrecen védelme című cikkét a Hazai Tudósításokban, mint "A megrágalmazott városnak egy fia". Ebben gúnyolódik Kazinczy művész voltán, s egy közismert debreceni bolondhoz hasonlítja. Már a levelében tetten érhető a kisebbrendűségi érzés, hogy Kazinczy lenézi őt, mert kevésbé iskolázott, s hogy bizonyítsa, hogy van olyan művelt , mint a széphalmi mester, sőt, klasszikus és kortárs irodalmi példákkal igyekszik alátámasztani, hogy márpedig az Árkádia jelentése nem egyértelmű és igenis lehet a műveletlenség toposza.
Kazinczy három ízben igyekszik tisztázni szándékait és a helyzetet. Ennek során utal Lessinre, akinek tanácsát követte, mikor tanult olvasókat feltételezett, s azt, hogy amit nem tudnak, annak majd utána fognk nézni. A vádak olyan méltatlanok (és ostobák), hogy azokra neki felelni "nagy kín volna". Azt hinné az ember, hogy közösségi média komment bugyrai hozták el a dilemmát, de lám, már a 19. század hajnalán is felmerült hasonló: "N.G. beszéli, hogy az Urak közül valaki nagyon felakadt azon, hogy én a Hazai Tudósítások levelében gólyák felől szólván, annak tojományait monynak neveztem. Az az emberséges ember azt hitte, hogy én ott trágárkodom. Mit mondjon az ember az ily krízisekre? s az az író, aki erudita matériában eruditusokhoz, habár közönséges levélben is, szól, arra is vigyázzon-e, hogy ha a szó a konyhára kihallik, Erzsók asszony mit fog magában gondolni."
Az Árkádia szó jelentését végleg Szemere Pál fellépése dönti el. Ő szintén a Hazai Tudósítások lapjain filológus alapossággal végigveszi latin, régi magyar, francia és német példákkal és idézetekkel alátámasztva, hogy mennyire nyilvánvaló, hogy a költészet szimbolikus tere az ókortól napjainkig az irodalomban.
Kazinczy tehát győz: bizonyítva van, hogy nem tartotta Debrecen jeles fiait műveletlennek. Debrecen veszít, mert körömszakadtig ragaszkodott igazához, amivel bizonyította műveletlenségét. Ezért megsértődik, s benne ragad. A vitát megelőzően öten-hatan is leveleztek a széphalmi mesterrel, aki akkoriban az irodalom központja volt. A vita után elzárkóztak tőle és 20–25 évre kiestek a kortárs irodalmi fejlődésből.
Csokonai sírkövére nem gyűlt össze a pénz, Kazinczy úgy halt meg, hogy nem került emlékmű Csokonai hamvai fölé. Mikor azután mégis, sokkal később, 1836-ban, akkor nem kőből, hanem fémből készült el és egészen más felirattal, Árkádia említése nélkül. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
