NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-09-08 01:30 Összes olvasás: 177186| 1810. | [tulajdonos]: nyár | 2024-07-25 18:18 | ez a nyár úgy fog elmúlni, hogy el se kezdődött
várok. a csodára, vagy a halálos ítéletre, vagy valamire
a kettő között, nem feltétlen félúton.
egyre nehezebb tudnom azt, hogy mi van,
a gépezet, amitől a sorsom függ, diszfunkcionális.
üresedik a szeretet, ürül ki belőlem, mint a normalitás,
mert nem vagyok már pillanatnyilag sem halhatatlan.
nem tudom a választ arra a kérdésre, hogy hogy vagyok,
de határozottan taszít, ha a kérdező a kór tüneteit
fürkészi az arcomon babonás áhítattal.
óriási, pirosra sült körték a kertben, szeder a bokor alján,
az élet, amit valaha élni akartam, nincs tapodtat sem közelebb,
s most már azt is tudni vélem, esélyem se volt rá.
ameddig meg nem hal az ember, az az élet,
olvasom, akkor is, ha épp hosszan tartó, súlyos.
de nem szabadság. óriási, piroshasú körték mosolyognak,
madarak hajnalban, este. egy-egy pillanatra átsejlik,
mintha hályogon túl: hiszen nyár van. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
