NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2025-04-03 09:06 Összes olvasás: 75021Olvasói hozzászólások nélkül| 855. | vajdics: nyugton-marad | 2023-02-09 11:59 |
"(...) Lám a Behemót, amelyet teremtettem, úgy mint téged is:
füvet eszik, akárcsak a szarvasmarha. Erő van ágyékában,
és erősség hasa izmaiban. Kiegyenesíti farkát, mintha cédrus lenne,
combjainak izmai egymásba fonódnak. Csontjai, mint az érccsövek,
és lábszárai, mint a vasrudak. Isten művei közül ő az első;
Teremtője neki adta kardját, mert neki teremnek füvet a hegyek,
ahol a mező minden vadja játszadozik. Lótusz alatt heverészik,
a nád s a mocsár rejtekében. Befödi a lótusz árnyékával,
körülveszik a patak fűzei. Ha a folyó árja szorítja, fel nem riad;
nyugton marad, még ha a Jordán csap is be a szájába. (...)"
(Jób 40,15-24. – Káldi György Biblia-fordítása)
"Isten művei közül ő az első"- ennek a Példabeszédek 8, 22-31 látszólag ellentmond. Ott Isten Teremtő bölcsessége (Hokma/Sophia) állítja azt magáról, hogy ő volt Isten művei közül az első: „Alkotó munkája elején teremtett az Úr, ősidőktől fogva, mint legelső művét." Az ellentmondás valószínűleg ez oldja fel: "Az idők előtt alkotott, a kezdet kezdetén, a Föld születése előtt." Behemótra már a Föld megalkotása után van szükség, ha a Borges által felidézett legendának hinni lehet.
A Lótusz alatt heverésző Behemót mindenesetre bájos kép.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
