NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 16:55 Összes olvasás: 6329479. | [tulajdonos]: társalgási tónus | 2018-03-26 16:56 |
-- Úgy tetszik, az enyhe nyugati depresszió keleti irányba elhúzódik szigetünkről. De a barométer állása szerint aligha várható jelentősebb változás. -- Haha, hát ez csudajó! -- Mi lelte, fiatalember? Fogadni mernék, hogy hibátlanul mondtam. -- Meg kell veszni! --Szeretném hinni, hogy az idő nem fordul hűvösebbre. Az influenza olyan rohamosan terjed. Tavaszonként egész családunkban megteszi szokásos körútját. -- Nagynéném is influenzában halt meg - legalábbis azt mondták... -- Ó?! -- De én fejemet teszem rá, hogy megnyuvasztották. -- Megnyuvasztották? -- Meg hát! Talán nem hiszi? Már mért halt volna meg influenzában? Tavaly torokgyíkja volt, mégis talpra állt. Pedig már egész belekékült - bizonyisten, ezzel a két szememmel láttam! Már mindenki azt hitte, hogy kampec; de akkor az apám egy nagy kanál pálinkát csurgatott le a torkán, s attól úgy magához tért, hogy majd a kanalat is lenyelte. -- Jóságos isten! -- Már hogy is patkolt volna el influenzában egy olyan hatlóerős asszony! És hova lett az új szalmakalapja, amit nekem kellett volna örökölni? Megfújták! Hát én azt mondom, aki a kalapot megfújta, az nyuvasztotta meg az öregasszonyt! -- Mit jelent az, hogy "megnyuvasztotta"? -- Ó, ez eufémizmus, az új társalgási tónus... megnyuvasztani annyi mint: meggyilkolni. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!