az utolsó alma: így-írtja-magát


 
2845 szerző 39307 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Filip Tamás: Utazni kell
Bátai Tibor: tárló [két változatban, közte húsz év]
Tímea Lantos: Fehérsírás
Gyurcsi - Zalán György: Reménytelenül - parafrázis
Filip Tamás: Egy óvatlan pillanatban
Tímea Lantos: utcakép
Albert Zsolt: Hátha
Szőke Imre: Elárulom hát
Egry Artúr: kést tart a kéz (Csontváry Kosztka Tivadar: Almát hámozó öregasszony 1894)
Albert Zsolt: Hátha*
FRISS FÓRUMOK

Boris Anita 23 perce
Nagyító 4 órája
Szakállas Zsolt 5 órája
Szőke Imre 13 órája
Gyurcsi - Zalán György 18 órája
Filip Tamás 22 órája
Szilasi Katalin 1 napja
Duma György 1 napja
PéterBéla 1 napja
Tímea Lantos 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Pálóczi Antal 3 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Tóth Gabriella 4 napja
Ötvös Németh Edit 5 napja
Bara Anna 5 napja
Tamási József 5 napja
Mórotz Krisztina 8 napja
FRISS NAPLÓK

 az univerzum szélén 3 órája
Bátai Tibor 13 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 21 órája
nélküled 1 napja
Conquistadores 2 napja
Janus naplója 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
Hetedíziglen 2 napja
útinapló 3 napja
A vádlottak padján 3 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 3 napja
Zúzmara 3 napja
PIMP 4 napja
az utolsó alma 4 napja
Ötvös Németh Edit naplója 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2025-09-18 12:35 Összes olvasás: 81341

Korábbi hozzászólások:  
646. [tulajdonos]: így-írtja-magát2020-11-26 17:55
KARINTHY FRIGYES: KÜLÖNÖS ESET (in: Így írtok ti)

Egészen egyszerű magyarázattal

Ma ez történt velem.

Jövök lefelé a lépcsőn, a harmadik és negyedik emelet között. A negyediket már elhagytam, tehát nyilvánvaló, hogy most a harmadiknak kellett következni, ha általában hinni lehet a forgatónyomatéknak, mivel a lépcső az úgynevezett csigalépcsők műfajához tartozik.

*

Ekkor hirtelen megdöbbenve álltam meg.

Egy gondolat ragadott meg, olyan erővel, hogy kénytelen voltam megállani.

Miért nevezem én ezt a most következő lépcsőt harmadiknak?

Hiszen alulról számítva valóban harmadik, miután a házat alulról kezdték el építeni, s végre is ez a jellemző, hogy így mondjam, ez a sorsdöntő és végzetes motívum, egy ház életében. A ház szempontjából - ha beleképzeljük magunkat a ház lelkébe, ami egy lelkesebb, tehetségesebb, mélyebb és valódibb korban lehetséges is volna, csak a mi gyalázatos és ostoba századunkban tűnik lehetetlennek, ebben a korban, melynek szelleme egyszerűen nem akarja elismerni, hogy a ház is ember, miután ember alkotta, csakúgy, ahogy az emberben, Isten alkotásában, van valami isteni - szóval, a ház szempontjából egészen közönyös, hogy valaki felülről jön lefelé, vagy alulról megy fölfelé. Ő, mármint a ház, üres óráiban vagy olyankor, ha gombozni akar gondolataival, nyilván alulról számítja a saját emeleteit, mert gyermekkori emlékeiben így szerepel ez a sorrend. Viszont az ember, mármint szerény, de ellentmondást nem tűrő személyem, abban a helyzetben van, hogy tetszés szerint képes lefelé és fölfelé mozogni, nem úgy, mint a tárgyak - miért alkalmazkodik hát a tárgyak terminológiájához, miért veszi át a ház önmagára vonatkozó kifejezéseit? Világos ugyanis, hogy olyankor, amikor lefelé jövök, az én utam szempontjából a negyedik emelet az első és az első emelet a negyedik, éppen mert előbb jutok amahhoz, mint emehhez.

De ha ez igaz, márpedig igaz, akkor mit jelent az, hogy le és mit jelent az, hogy fel?

*

Zavaros mélységek nyílnak meg e kérdés nyomában: mélységek és magasságok.

Megállok a két emelet közt, mintha gyökeret vert volna a lábam.

Éppen jön a postás.

Tessék, aszongya, tessék aláírni, aszongya, és nyújtja az ajánlott levelet az ügyvédtől, hogy aszongya, hogy fizessek, aszongya.

Megállítom a postást. Állj meg, barátom, vándor, ó állj meg - mondd meg nekem, merre kell menni ezen a lépcsőn fölfelé és merre lefelé, mert én elfelejtettem...

Erre tessék, erre visz lefelé az út, mondja ő udvariasan.

De vajon biztos-e benne?

Az Ember útja felülről indul. De az Út embere alulról kezdi. A felül mindig alulmarad, afelül nyugodtak lehetünk.

De vagyunk-e azok, amik lehetnénk?


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-09-18 12:12   Új fórumbejegyzés: Boris Anita
2025-09-18 09:23   Napló: az univerzum szélén
2025-09-18 08:26   NAGYÍTÓ /Burai Katalin:Versciklus/
2025-09-18 06:42   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-09-17 23:11       ÚJ bírálandokk-VERS: Mórotz Krisztina Bölcsődal három hangra
2025-09-17 23:05   Napló: Bátai Tibor
2025-09-17 22:53   Új fórumbejegyzés: Szőke Imre
2025-09-17 20:33   NAGYÍTÓ /Bátai Tibor:Szuhakálló/
2025-09-17 20:29   NAGYÍTÓ /Farkas György:M/
2025-09-17 20:08   NAGYÍTÓ /47zr:City blues/