NAPLÓK: az utolsó alma Legutóbbi olvasó: 2024-04-24 18:29 Összes olvasás: 63539443. | [tulajdonos]: ... | 2019-10-17 14:01 | „Élni annyi, mint másnak lenni.” (Fernando Pessoa)
Pessoának (teljes nevén Fernando António Nogueira Pessoának) több tucat nickneve volt. Munkái több mint 80 általa alkotott személyiség neve alatt jelentek meg, nem mindig portugál nyelven (angolul, görögül, németül, franciául is jól tudott).
Ismertebb heteronímjei: Alexander Search, Charles Robert Anon, Pantaleâo, Barao de Teive, Dr. Gaudêncio Nabos, Chevalier de Pas, Jean Seul, Raphael Baldaya, A. A. Cross, Maria Jose, Adolf Moscow, Jean Seul de Méleuret, Viciente Guedes, Barón de Teive, Frederico Reis, Fausto, Antonio Mora, Pero Botelho, Coelho Pacheco, Thomas Crosse, David Marrichi stb.)
Ezek közül emelkedik ki az a három fiktív költői figura, akik saját élettörténettel (születési/elhalálozási dátummal, karrierrel), egyéni költői világgal rendelkeztek. F. Pessoa úgy hivatkozott rájuk, mintha valóságos személyek volnának. Hírlapi vitákba bocsátkoztak, interjúkat készített velük.
Ez irodalmilag megengedhető, pszichopatológiailag kérdéseket von maga után, de azok már a pszichiáterek asztalára tartoznak. József Attila borderline volt, na bumm. F. Pessoa úgy kezelte a szorongásait, hogy különböző Éneket (és énekeket) hasított le magáról.
A három főalak:
1. Álvaro de Campos: a futurista mérnökköltő – Walt Whitmanéhez hasonló szabadverseket írt.
2. Ricardo Reis: klasszikus műveltségű, epikureus doktor volt.
3. Albert Caiero: az antik pásztorköltészet hatása alatt hozta létre alkotásait.
Simf, szerintem, ott rontotta el, hogy nem kreáltatott magának életrajzot a teremtőjével. Ez azonban lehetőségeket is rejt magában.
A három fő Pessoa-heteroním közül az egyiknek, Ricardo Reisnek csak születési dátuma volt. Pessoa elfelejtette meghalasztani, és így ő maga hamarabb távozott az élők sorából, mint az általa teremtett figura. Képzeljük csak el: a magunk kreálta költőtársunk túlél bennünket!
Ez adta az ötletet a Nobel-díjas José Saramagónak, hogy megírja az örök életűnek tűnő heteroním végnapjait a „Ricardo Reis halála” című regényben. Olvastam. Az egyik legjobb műve Saramagónak.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|