NAPLÓK: az univerzum szélén Legutóbbi olvasó: 2025-07-05 21:51 Összes olvasás: 70157| 668. | [tulajdonos]: | 2024-04-01 09:03 | | Ha már meguntuk a teliszart lakást és a gyerekeket is jobban érdekli az Angry Birds, a leszerepelt húsvéti nyuszit kivisszük az erkélyre átlényegülni, hagyományainknak megfelelően, de csak akkor, ha a kölykök már eltávoztak az óvodába, ügyes-bajos óvodai dolgaikat intézni. A művelet első felének elvégzéséhez - a másodikat az asszony oldja meg - a következő eszközökre lesz szükségünk: az összecsukható aluminium létrára az első helyiségből, ahol nálunk, míg gyerek voltam, apám laborált, de amikor meghalt, eladtuk a fotóscuccait bagóért, szóval most cipősdobozokat tartunk ott, meg olyasmit, amit később a máltaiba viszünk: lyukas homokozóvödröt, festékes pulóvereket, miazmást, de a legtöbben itt tartják az alulétrát is, vagy ott vasalnak, változó.. A létra azért kell, mert az erkélyen általában nem akad megfelelő felfüggesztési pont, ami jól körüljárható. Kell még egy méter gatyamadzag, egy feneéles kés és félméter horganyzott vascső. Nálam mindig van otthon vascső, mint Stahl Juditnál parmezán, de ez azért van, mert én meg a Tóth Gyula vagyok. Ha nincs otthon vascső, akkor gondolom kalapács biztos van, habár ezzel már precízebben kell bánni, érdemes előtte egy héttel lemenni a ping-pong asztalokhoz gyakorolni a célzást és az ütőerőt. Hardcore vidékiek amúgy vascső nélkül, tenyéréllel szokták ezt a feladatot végrehajtani, viszont itt a gazdagrétin igen kevés még a szakbarbár is, nem érdemes a szomszédban segítő kéz ügyében érdeklődni. No, ha minden megvan, a nyulat felkapjuk a két hátsó lábánál fogva, nem kell aggódni, nem harap, viszont erőteljesen rúgkapál, határozottan kell tartani s mikor megcsitult, egy jól irányzott ütéssel a tarkójára végezzük el a kellemetlenjét. Egy ideig még ráng, de már letehetjük és elszívhatunk egy cigit, majd a gatyamadzaggal a hátsó lábait külön-külön átkötve a döglött nyulat fejjel lefelé a létrára akasztjuk a nyúzáshoz. Majd' elfelejtettem a lavrot!, azt ilyenkor a nyúl alá kell helyezni, abba fognak zuhanni a belek és a vér, ahelyett, hogy a Kovácsnéni muskátlijaira csöpögne. Maga a nyúzás pofonegyszerű, csak arra kell gondolnunk, hogy levesszük a zoknit a nyusziról. Ja nem, hülye vagyok, pont fordítva, zokni marad és a másik irányba vetkőztetünk. Összesen 6 metszéssel dolgozunk: először a zokninál mindkét lábon körbevágjuk a bőrt, majd egy V alakkal a hasa felé már ki is bontottuk, ilyenkor jön a kritikus lépés, bele kell nyúlnunk a lábai közé és megragadni a bélcsatornát, meg a húgycsövet, hogy ki ne szakadjon, és nyissz, a farkánál kimetszeni a testből. Minden más már kézzel megy, kézzel ontjuk ki a beleit, kézzel húzzuk le róla az irhát, egészen a fejéig, amit az irhával együtt levágunk a testről. Ne lepődjünk meg, a vér nagy része ekkor távozik és a megkönnyebbült apukák is ezután veszik kézre a nyúlfejet, hogy elbábozzák vele a Walkürök lovaglását, míg az öklendező anyukák azzal vetnek véget a mókának, hogy "menj a picsába Gyula!" és lelépnek a konyhakész tetemmel. Mire a gyerekek hazaérnek, már a földszinten illatozik a "csirkepörkölt" és szinte kiugranak a hózentrógerból, mikor kiderül, hogy nokedlivel esszük. Két kellemetlenebb dolgunk maradt hátra, beadni a gyerekeknek, hogy a nyuszi hova költözött, és elintézni a beleket, amit néhány paraszt simán leküld a szemétledobóba, én viszont ki szoktam vinni a telekre elásni, a szerves anyag jót tesz a földnek. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
