NAPLÓK: Veréb szerint a világ
Legutóbbi olvasó: 2026-02-17 10:37 Összes olvasás: 19907| 15. | [tulajdonos]: várakozás | 2003-05-22 14:36 |
Üresen telnek a napok, talán szócséplés lenne semmiségekről fecsegni... várok, nem tudom miféle csodára, talán csupán egy kis nyári semmittevésre, kikapcsolódásra, de lehet, hogy valami sokkal többre. Valami változásra...
Egy kicsit sötét hangulatú vers született ebből, bár a hangulatom nem ilyen elsötétült, letargikus - szerencsére. Ritka az, amikor a jelen, a valóság ihlet. Jobbára csak fikció...
Puszta-lét
Holdbéli tájon járok...
köröttem szürke kráterek,
puha por lepi a földet,
arcomra sápadt fény dereng.
Fakó, sivár pusztaság.
A föld élettelen, halott,
növény sem terem itt meg,
e táj nem látott még Napot.
Kerüld e helyet, Vándor,
Mit viharvert tábla jelez,
Feketén fehér koponya
riaszt: a Halál földje ez.
Mi ott állunk kéz a kézben
A holt puszta közepén
Várjuk a hitevesztetteket
A Csuklyás s hű szolgája: én. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
