NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója Legutóbbi olvasó: 2026-07-14 03:08 Összes olvasás: 75063| 616. | [tulajdonos]: A gyógyulás folyamata | 2026-07-05 22:34 | A gyógyulás
abban a pillanatban kezdődik, amikor
abbahagyjuk az önmagunk elől való
menekülést."
"Maradj kapcsolatban azzal, ami igazán számít!"
"Állj meg, reflektálj, gyengéden építsd be mindazt amit tanultál!"
"Hogyan formálják a múlt sebei a jelenlegi életünket, és hogyan kezdődhet el a valódi gyógyulás? Amikor felhagyunk azzal, hogy meg akarjuk "javítani" magunkat, és inkább figyelni kezdünk arra, ami a felszín alatt húzódik."
Nem kell nagy, nyomással teli elhatározásokra gondolnod. Ez nem célokról vagy látványos áttörésekről szól. Egyszerűen csak tedd fel magadnak a kérdést:
Mit szeretnél kapni ettől az élménytől?"
- Mit szerettél volna kapni a tréningtől? - kérdezte Krisztián a telefonban. A konyhaasztal mellett álltam éppen, mikor válaszoltam.
Már az is szorongást keltett bennem, hogy válaszolnom kell a kérdésére. Hozzáférhetetlen voltam a számára. A magam szamara is. A gép valaszolt helyettem.
- Megszabadulni a szorongástól.
- És több lett belőle? - kérdezte nevetve.
Meghökkentett. Nem emlékszem, arra mit válaszoltam.
Biztosan volt pár szorongásmentes élményem már gyerekkoromban is. Egyre emlékszem. Amikor vakáció idején mezítláb lépkedtem hazafelé a járdán. Nyár volt, szabadság volt, napsütés. Jó meleg volt a beton. Jólesett a talpamnak az érintése. És nem csak annak.
"Az alábbi kérdések segíthetnek az elindulásban:
• Melyik részed érzi úgy, hogy most figyelemre van szüksége?"
Az a részem kér most figyelmet, amely szeretné megérteni, feloldani vagy helyére tenni azokat a régi dolgokat, amelyek hatása ma is jelen van az életemben.
• "Mit remélsz, mi válik tisztábbá számodra ezen az úton?"
Hogy tisztába jöjjek azzal, mi az, amit igazán szeretnék kezdeni a hátralévő életemmel.
A sajat hangomat megtaláltam. Már életem saját, valódi irányát kell megtalánom.
• "Milyen érzés lenne ítélkezés nélkül végigjárni ezt a folyamatot?"
- Biztosan felszabadító, katartikus, gyümölcsöző érzés lenne.
● Van-e benned olyan teher, amelyet már nem szeretnél egyedül hordozni?
Teherré vált a sok, 12 év alatt összegyült, írott anyag, vers, próza, napló, amely válogatatlan, rendszerezetlen, javítatlan, lektorálatlan, vagyis előkészítetlen a megjelenésre.
Teherré vált az életem feldolgozatlansága.
Teherré vált a sok, elmémben tárolt, befejezetlen, egymást kizáró (megízlelt, lenyelt, emésztetlenül maradt), gyakorlatba át nem ültetett tudás rendezetlensége, integrálatlansága.
"Nem szükséges leírnod a válaszaidat."
- Mondd ezt egy írónak aki olvasóra vágyik!
"Nem szükséges megosztanod őket a közösséggel sem"
- És a közönséggel?
"Megteheted. Ha szeretnéd.
Csak szánj egy pillanatot arra, hogy megnevezd magadban, mi az, amivel érkeztél.
Néha már önmagában ez is megváltoztatja azt, ahogyan megérintenek a következő lépések." | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
