NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója Legutóbbi olvasó: 2026-05-19 10:15 Összes olvasás: 72700| 375. | [tulajdonos]: A tartalom, az tartalom | 2021-03-02 20:14 | Luci nagyon ki van ütve.
Fog szerint.
Tudod honnan tudom, hogy Isten áldása volt rajtunk?
Hogy szemernyi bűntudatot sem éreztem.
Nem tartoztam senkinek, nekem sem tartozott senki.
Egyszerre, minden olyan könnyű lett.
Minden olyan könnyű.
S én felvétettem.
Ez tartott jó sokáig.
Míg eszembe jutott, hogy féltékenynek kellene lennem.
S úgy is lett.
Mert amíg az utamon tartom a lábam,
a lépteim könnyűek.
Mert szívem szerint valók.
S míg érzem, mit akar a szív, nem tévedhetek el. De ha nem érzem, meg kell állnom.
Fontos helyzetekben álmokat kapok.
Egy nagy disznó bejött a kertbe, nem volt kerítés, s én kijöttem a házból. Fenn, a gangon állva láttam, mint fürdi ki a virágok felét. Fölé magasodtam. FÖLÖTTE ÁLLTAM a szülői házból jöttem ki akkor is (ló nem volt alattam), aminek elfoglaltam az örökségét. Pontosabban elfogadtam. Közjegyző előtt.
(Minden tévesztésnek, minden elírásnak jelentése van, freudi, tudom.)
Másnap elfeleződtek a talentumaim.
S azóta azokat tengetem félnótásan.
A pedig a disznó behódolt előttem, meghunnyászkodott. Feltápászkodott és elment. Hátul, a kertek alján.
Tudtam hibát követek el, ha megteszem amit kér. Ha hagyom magam rávenni olyanra, amit nem akarok megengedni a porcikáimnak.
De szeretetből tettem, amit tettem.
S hogy el ne veszítsem, Őt.
A legnagyobb hiba amit elkövethetsz, ha nem bízol a jószívedben, Isten szavát így nem hallhatod meg.
Mert bezárod előtte a füleid, önmagadra hallgatsz. Az eszedre.
Hamis útra tévedsz.
Elbizonytalamodsz.
Ide-oda szegődsz.
Mint a kóbor eb.
Míg be nem fog a sintér.
Így jártam én is.
De valamiért itt maradtam, s írom ezt.
S most újra várom, keresem a szót.
A hangot már megtaláltam.
Az nem lehet, hogy a Sátán játszott velem Istent. Azért történt minden félig másnap.
Magam vagyok a felelős.
Régóta sejtem, rosszat, jót, nem mindegy miért teszünk. Egy biztos. Vissza találtam oda, ahonnan elindultam.
S a tarisznyámban magammal hoztam, a könnyet, a sót, s nyelvemen a szót. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
