NAPLÓK: ROMbówli Legutóbbi olvasó: 2026-04-13 10:18 Összes olvasás: 4915| 1. | [tulajdonos]: FUNKCIÓRÖM? | 2012-10-20 13:22 | Kukorelly Endre ROM című regényében ír egyik III/III-as ügynökéről, aki maga is költőként, jelentéseket írt róla. Az egyik ilyen jelentés az 1986-as Média hajóról szólt, amelyen magam is ott voltam a "fiatalok" között, akiket (mármint a fiatalokat) ez az ügynök szintén megemlít abban. Vagyis jómagam is "megörökíttettem" névtelenül. A ROM-ban leleplezett, s egykoron jelentéseket író költő azóta is ír kvázi (fel)jelentéseket, csak most az Olvasót tekiti "tartó tisztjének" és "neki" igyekszik szolgálatokat tenni a pályatársairól szóló "terhelő adatokkal". Hogy a méltatlan költőkről a maga, méltónak vélt költészete felé irányítsa a közfigyelmet.
A TROMbówli naplóban (amit a naplóíró az egykoron itt a nevemből kreált Pálócitrom gyűlöletnapló folytatásaként indított, de most is a kreativitásom megzabolázására) olvasói beírásnak álcázva tette föl legújabb "(fel)jelentését, miszerint:
"Akinek Juhász Gyula egyik legszebb verse nem más, mint "darálásig ismert verkli", az szégyellje magát!
Az ilyen ember a magyar költészet gyilkosa.
Valószínűleg kéjt okoz neki, hogy az emlékébe is belerúgjon annak a magyar költőnek, aki már életében is sokat szenvedett."
TESSÉK?
Én az üzenőfalamon az alábbiakat írtam Jelenetek egy házasságból (svéd felnőttversek 3.) című versemmel kapcsolatban:
Miután a versemet egyébként tökéletesen átérző és megértő Korányi formailag felrótta: minek az "a" , mikor anélkül is érthető (s mert Juhász gyulánál sem volt) ebben:
"Milyen volt a szemem kékje nem tudom már"
Ennek a Juhász sornak a variánsaként:
"Milyen volt szeme kékje nem tudom már"
Innen idézem a kommentet, amelyet az "ügynököm" rosszul értelmezett, ó Nyájas Olvasó, hogy feljelentsen nálad és ne szerethesd a verseimet. (Alább elmondom azt is, miért.)
"A különbség árnyalatnyi, de nekem épp ez az árnyalat kell.
Ráadásul így kizökken a Juhász Gyulás "milyen volt szeme kékje" ritmusából.
Tudod milyen fontos, hogy kizökkenjen? Hogy értelmi "homokszemcse" kerüljön a darálásig ismert "verklibe"? Hogy ne daráljunk, hanem kizökkenve feleszméljünk, de nem direkt módon, hanem csak "biccenve", alig hatóan, a majdnem teljesen olyan hatás oldalvizén, hogy aztán egy teljesen más vers legyen belőle?
Nyelvtanilag tehát korrekt és indokolt az - a - névelő akkor, ha alacsony fokú az egyénítettség és ismeretlen a tárgy."
Vagyis én nem Juhász Versére szép versére mondtam, hogy verkli, hiszen a vers amikor az újdonság erejével hatott rám 17 éves koromban,
örökre rabul ejtett – íme, még most is megihletett! A "darálásig ismert verkli" nem az eredeti versben van, hanem az agyontanított, agyonolvasott, agyonfeleltetett és értelmezett "befogadói változatban". (Ez a nagyság átka.)
Értelmezve és nagybetűvel kommentelve a "feljelentést" megismétlem tehát:
"Akinek Juhász Gyula egyik legszebb verse nem más, mint "darálásig ismert verkli", az szégyellje magát! (NEM MÁS? DE HISZEN IHLETŐ FORRÁSKÉNT HATOTT RÁM!)
Az ilyen ember a magyar költészet gyilkosa. (VALÓBAN? AKKOR TE MI VAGY, AZ ITTENI GYŰLÖLETNAPLÓ SOROZATODDAL, KARAKTERGYILKOS? ÉN A KÖLTÉSZET ÉPÍTŐJE VAGYOK A SVÉD FELNŐTTVERSEK CIKLUS 3. OPUSZÁVAL.)
Valószínűleg kéjt okoz neki, hogy az emlékébe is belerúgjon annak a magyar költőnek, aki már életében is sokat szenvedett."
(A KÉJT INKÁBB TE ÉRZED, AMIKOR EZEKET A BEFEKETÍTŐ, INSZINUÁLÓ JELENTÉSEIDET KÖZZÉTESZED RÓLAM, TALÁN A FUNKCIÓÖRÖM...)
Hagyjál fel mindezzel, ha javasolhatom!
(És kérj bocsánatot Kukorellytől! Utána minden rendbejön! Meg fogod látni!)
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
