NAPLÓK: Pöcsöly
Legutóbbi olvasó: 2025-07-05 05:22 Összes olvasás: 7028| 5. | [tulajdonos]: EZ SEM KIZÁRHATÓ | 2013-11-22 12:29 |
És amikor az ellen napló már-már rámutatna a karaktergyilkos Pöröly napló kisszerű sunyizmusára, akkor álneves szerzője hirtelen színt vált mint a humboldt kalmár (Dosidicus gigas), a tenger veszélyes ragadozója, és átmegy szentimentálisan kifinomultba, legalábbis színleg. Amíg a már-már ellene forduló közhangulatot meg nem téveszti.
Idézem a karaktergyilkos "gyónását" (amely valójában a "közönségnek" szól, de csak a kurzora mozog, elméje - amely a Pöröly napló karaktergyilkos sorozatása indítja őt - mozdulatlan:
"Minden lélekzetvétel megsebez,
és leterít valahány szívverés.
Különös, hogy a tenger halhatatlan"
Tényleg milyen különös. Meg az is, hogy a hübrisz megszállottjának lenni is mennyire "klasszikus". Hogy az ilyen típus sem képes kikopni az emberi viselkedésből, hiába az ógörög erkölcs, a római jog meg a keresztény - sőt mind az öt világvallás - együttesen, ha romlott a lélek.
Nézzük a vonatkozó versemet is. Lehet, hogy már "itt" sok minden eldől? //Mondjuk, hogy kiből lesz később besúgó, s kiből nem? Ki tudja.. Még ez sem kizárható.//
KÖLTŐK GYERMEKKORA
hogy sírtunk mindig én és más
későbbi költő
Fonyódon a strandbejáró lépcsőn
olyan rossz annyira kiszolgáltatottnak lenni
csak fölkaptak minket és vittek
hiába sírtunk hiába rúgkapáltunk
mondják annyira üvöltöttem hogy zengett a strand
és ezt nagyon szégyellték a szüleim
hiszen mi odavalósiak voltunk
állítólag még a pesti gyerekeknél is hangosabban sírtam
mikor bevitték őket a Balatonba
csak én mindig akkor
amikor kihoztak. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
