NAPLÓK: Szájbely Zsolt
Legutóbbi olvasó: 2024-12-21 19:28 Összes olvasás: 199483. | [tulajdonos]: novella | 2007-05-10 17:37 |
mély álom
a fiú karja lilás kék akvarell festmény az izmok erdejét vad iramban rágja át egy gyilkos féreg és lassan haladva az agyvelőjéhez ér hogy lerakja nukleáris petefűzérét mely megbénítja a tudatot nevetek szemében megbúvó könnytengerekben a félelem yachtjai küszködnek az őrület tomboló viharával megcsókolom nemiszervét hideg és száraz mint a sivatag mélyén rejtőző sakál skeletonok kezeit szorítja a damil látom hogy olvad egybe a zsenge hús a műanyaggal szerelmi légyott ám ondó helyett vér folyik nincs jó és rossz a kegyelet arénáját az indulat farkasai piszkítják sósavba mártott fekáliával a lányra gondolok alig volt 9 éves mikor elvesztette szüzességét /azt a kis fűrészt még most is őrzöm/ éjszakánként hallom apró sikolyait ilyenkor gejzírként folyok szét ágyamon jó érzés mondhatom
mindez igaz volt most kötéllel a nyakamon állok a bíró kacsint a hóhér utoljára megcsókolja nemiszervem egy reccsenés a torkom legbelső falán... aztán... örök mély álom... |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!